Az új szabályok ismertetésekor mondta Zhang Xiangchen kereskedelmi államtitkár, hogy a következő öt évben 10 százalékkal nő majd évente a külföldi kínai direkt beruházások értéke. „Kína előbb-utóbb nettó tőkeexportőr lesz, ha nem két év múlva, akkor három vagy négy év múlva” – mondta az államtitkár. Mostantól nem kell a kínai cégeknek minisztériumi engedélyt kérni a külföldi tőkebefektetéshez, azt elég regisztrálni a regionális hatóságoknál. Csak a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny külföldi beruházásokhoz kell kikérni a minisztériumi hozzájárulást. Hogy ez mekkora könnyítést jelent? Zhang Xiangchen ezt a 2013-as adatokkal illusztrálta. Az előző évben 6608 befektetési engedélyt adott ki a minisztérium, de ezek között csak kb. 100 olyan ügylet van, amelyekhez a jövőben is engedélyt kell kérni.
Az államtitkár elmondta, hogy idén 120 milliárd dollár körüli lesz a kínai külföldi befektetések értéke. Ez még jelentősen elmarad az amerikai vagy a japán tőkeexporttól. Az USA tízszeresen, Japán 50 százalékkal múlja felül a kínai tőkeexportot. „Az energetikai és a bányászati beruházások a teljes kínai tőkeexportnak csak a 16,7 százalékát teszik ki, elsősorban ezekben a szektorokban kell javulnunk” – tette hozzá az államtitkár. Kína teljes valutatartaléka 4 ezer milliárd dollár, a külföldi befektetések forrása tehát szinte korlátlan. ( Fotó:Getty Images)