Bár az iskolában kötelező az angolóra, azok száma, akik ténylegesen használni is tudják a nyelvet, meglehetősen alacsony. Japán az angol nyelvismeret terén gyakorlatilag hadban áll a környező országokkal abban, hogy kik produkálják a legjobb diákokat. Dél-Korea és Kína után azonban jócskán le van maradva.
A 2020-as tokiói olimpia közeledtével a japán kormány módosításokat javasolt a nyelvoktatásban, hogy növelje az angol nyelvtudással bíró diákok számát. E változások értelmében a bevezető angol oktatás már az általános iskola 3. osztályától kötelező lesz. Kérdés persze, hogy ez a változtatás alapvetően megoldja-e a problémát? Valóban az órák számával van a gond?
Megtaláltuk a véleményét olyan külföldi tanároknak, illetve civileknek, akik elmondták, hogy ők vajon milyen változtatásokat eszközölnének? Alapvetően minden külföldi látja, hogy az angol nyelvoktatásban szükség van változtatásokra. Egy angoltanár megpróbálta összegyűjteni a sok-sok véleményt. A panaszok alapvetően három csoportra oszthatók.
1. Tanítás a tesztek helyett
Azok, akik ismerik a japán oktatást, tudják, hogy minden iskolában, akár általános-, középiskola, vagy egyetem, az oktatás alapvetően teszteken alapul. Ezen tesztek kizárólag a lexikális tudásra épülnek, vagyis a legtöbb esetben a tanult információt kell tudni, hogy a teszt sikeres legyen. Ilyen módon a nyelvoktatásban is inkább a nyelvtani elemeken, valamint a szókincsen van a hangsúly. A nyelv minél szélesebb körben történő megértését, a nyelvtan helyes és gyakorlati használatát nem teszik lehetővé, sőt mindezt figyelmen kívül hagyják. Egy oktatónak a kötött anyag miatt nem is nagyon marad ideje minderre.
A japán diákoknak tehát be kell magolniuk az adott anyagokat, hogy sikeresen kitöltsék a teszteket, a továbbiakban pedig nincs szükség arra, hogy ténylegesen tanulják, elsajátítsák a nyelvet. A sikeres vizsgákhoz elég, ha birtokukban van annyi információ, hogy a feleletválasztós teszten a jót válasszák a 4 lehetséges válaszból. Olyan, akár a Legyen ön is milliomos, ahol gyakorlatilag 25% esélyünk van a jót megjelölni. Hallottunk már olyanról, hogy Magyarországon egy diák sosem tanult japánul, de a nyelvvizsgát végigtippelve sikeres alapfokú vizsgát tett.
Sok japán internetes hozzászóló egyetért abban, hogy „minek változtassunk bármin is, ha ez a tesztrendszer nem változik?”
2. A tankönyvek minősége meglehetősen alacsony
Sok külföldi nyelvtanár bírálja az angol nyelvkönyveket. Ennek legfőbb oka, hogy rendszerint tele vannak nyelvtani hibákkal, nem beszélve a tartalmukról, mely nem segíti a megfelelő oktatást. Hogy néhány példát is mondjuk: a könyvek témái rendszerint olyanok, amiket az angol anyanyelvűek ugyan könnyen, de külföldi diákok, főleg kezdő szinten nehezen értenek meg. Ilyen például a műanyag újrahasznosítása, az emberek és az állatok elhalálozása a második világháború után, vagy a japán történelem, ami a tanulók számára nemcsak nehéz, de unalmas is.
3. Az oktatásban a hangsúly a japánon van. Hol van az angol?
Talán az egyik leggyakoribb panasz az angol tanulást segítő tantermek számára, vagy éppen annak tejes hiányára érkezett. Ráadásul az angol tanárok leginkább japán nyelven kell hogy tanítsák a nyelvtant, és figyelik, hogy a diákok pontosan követik-e a tankönyv által előírt tanmenetet. A fordítások minden esetben angolról japánra történnek. A segédtanárok a tankönyvekhez tartozó hanganyag lejátszását kezelik, illetve néha segítenek a diákoknak. A kérdés, hogy hány órát hallgatják a diákok az angolt, és mennyit beszélik? Sokak szerint angolul tanulni és angolul beszélni nem ugyanaz. Köztudottan Japánban az angol kiejtés a legrosszabb. Rengeteg televíziós műsor született, ahol egymáson nevetnek a résztvevők, pontosabban azon, hogy mennyire nem tudnak egy-egy szót kiejteni.
A japánok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi oktatási rendszer gyakran korlátozza a diákokat. Az eredményes oktatáshoz szükség lenne arra, hogy a diákok minden érzékszervükön keresztül elsajátítsák a nyelv sajátosságait. Egy internetes vélemény szerint az lehetne a megoldás, hogy a tv-sorozatokat használják fel az oktatásra, a filmek ugyanis szórakoztatóak, közben pedig mindenki hallás után tanulhatja a kiejtést, a helyes szóhasználatot és a kifejezéseket.
Minden probléma forrása
A fő problémák közé sorolható az is, hogy a japán diákok nem értik az angol tanulás előnyeit.
„Japán vagyok, így soha nem fogom használni az angolt a jövőben.”
Számukra a tanulás az egyik legkevésbé érdekes dolog, ugyanakkor tény, hogy a japán életben egyre inkább szükséges az angol nyelvismeret. Egyrészt a fiatalok sokkal könnyebben érthetik meg a globalizáció termékeit (filmek, könyvek, tv-műsorok stb.), másrészt a nemzetközi és üzleti életben az angol a használatos nyelv.
A diákok akárhány évig tanulnak az iskolában angolul, a végén kiderül, hogy az egész nem ért semmit. Amikor értelmezniük, vagy használniuk kell a tanultakat, egyszerűen elvéreznek.
Japánban tehát egyre fontosabb az oktatási rendszer megváltoztatása, legalábbis az angol nyelv területén. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést: mennyire fontos valójában, hogy japánban minden fiatal beszéljen angolul?
Ön szerint mennyire fontos Magyarországon az angol nyelvismeret? Nálunk eredményes az oktatás?