Pénzhiány miatt csökken az afgán rászorultak fejadagja

Jibidar tájékoztatása szerint nagyjából harmincmillió dollár (7,3 milliárd forint) hiányzik az afganisztáni segélyprogram költségvetéséből. A WFP a világszervezet tagállamainak hozzájárulásaiból finanszírozza működését.
“Csökkentenünk kellett az általunk támogatott emberek fejadagját, hogy nyerjünk egy kis időt, és ne kelljen teljesen leállni” – mondta a koordinátor a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában. A szakértő szerint napi 2100 kalóriáról 1500-ra kellett csökkenteni egymillió ember fejadagját.
Az ENSZ Világélelmezési Programja 3,7 millió embert, a lakosság tíz százalékát látja el élelemmel a dél-ázsiai országban.
Sokan attól tartanak, hogy a segélyforrások további beszűkülése várható a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) harcoló alakulatainak idei kivonásával. Szakértők szerint az is apaszthatja ezeket a forrásokat, hogy a nemzetközi közösségnek más problémákkal is meg kell küzdenie: egyebek mellett a szíriai és az iraki háborúval, valamint az elsősorban Nyugat-Afrikát sújtó Ebola-járvánnyal. “Ebben a döntő fontosságú időszakban fontos lenne, hogy ne feledkezzünk meg Afganisztánról” – szögezte le Jibidar.
A harcok eközben is folytatódnak az országban. A belügyminisztérium arról számolt be, hogy az afgán biztonsági erők az utóbbi 24 órában legalább 26 tálib lázadóval végeztek Kandahár, Paktia és Kunár tartományban. Az összecsapásokban hét felkelő megsebesült, hatot pedig őrizetbe vettek. Az AFP francia hírügynökség információi szerint a tálibok kedden megtámadtak egy rendőrőrsöt Logar tartományban, Kabultól délre. A rajtaütésben hat rendőrt öltek meg.
Több mint egy évtizeddel azután, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az Egyesült Államok katonai intervenciójával sikerült megdönteni a tálibok szélsőséges rezsimjét, Afganisztán továbbra is háborúban áll az iszlamista fegyveres szervezettel, amely rendszeresen követ el támadásokat mindenekelőtt a biztonsági erők tagjai ellen.