Hétfőn egy dél-koreai parlamenti képviselő felszólalásában jelezte, hogy a Gimha nevű dél-koreai vállalat még minidig szállított könnygázgránátokat Törökországba, annak ellenére, hogy tavaly a cég vezetése ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy nem exportál többet Ankarának. Ennek ellenére az ellenzéki Egyesült Haladás Pártjának(UPP) egyik képviselője, név szerint Kim Dzse Jon kijelentette: Habár az igaz, hogy a vállalat tavaly kevesebb könnygázt szállított Törökországnak, de semmibe vette azt a dél-koreai törvényt, miszerint a vállalatok nem adhatnak el olyan országoknak, ahol forradalmak zajlanak, vagy épen polgárháborús légkör uralkodik. Eddig 25 ezer könnygázgránátról tud a politikus, amely kétség kívül jelentős csökkenés a tavalyi 450 ezerhez képest, de például ezeket vetették be a török hatóságok múlt heti kurdpárti tüntetések során is, s a rendőrökkel vívott összecsapásokban körülbelül huszonnégyen vesztették életüket.
Dél-Koreából csakis hatósági engedéllyel szabad ilyen gránátokat exportálni, s már több mint húsz éve tilos a könnygázt használni a kelet-ázsiai országban. A képviselő birtokában lévő rendőrségi adatok szerint egyébként Dél-Korea 2011 óta 24 országnak szállított gránátokat, összesen több mint 3 millió darabot. Ebben az évben Mianmar (más néven Burma) volt a legnagyobb vásárló, mintegy 278 000 könnygáztöltetet vett meg, de Nepjida nem fizette ki a teljes összeget és jelenleg is zajlik a pereskedés.
Ez nem az első eset, hogy Szoül olyan országoknak szállít könnygázgránátot, ahol komoly emberjogi problémák vannak, vagy az importáló országban épen tüntetések zajlanak. Sokáig a legnagyobb vevő a Perzsa-öbölben fekvő Bahrein volt, amely 2011 óta 1,44 millió gránátot vásárolt a dél-koreai vállalatoktól, miközben a monarchia lakossága körülbelül 1,3 millió. Manáma azért vásárolt ilyen nagy tételben, mert a 2011 februárjában kitört tüntetések már a Hamad ibn Ísza Ál Halífa és a szunnita vezetés bukásával fenyegetettek. Habár 2011. március 14-én Szaúd-Arábia vezetésével a GCC (Öböl Menti Együttműködési Tanács) rendőri és katonai egységei megszállták az országot, a mai napig nem konszolidálódott a helyzet a monarchiában és azóta a hatvan százalékos síita többség többször csapott össze a hatóságokkal. A bahreini emberjogi mozgalmak pedig számos kampányt indítottak és demonstrációt szerveztek a dél-koreai könnygázgránátok szállításának leállítása érdekében.