Az Európai Unió brüsszeli központjában korábban az Észak-Koreát kormányzó Munkapárt egyik titkára azt mondta, hogy elvben hajlandók megvitatni a lágerek ügyét.
Az Európai Unió emberi jogi biztosa viszont azt mondta, hogy semmi értékelhető elmozdulás nem történt az észak-koreai álláspontban. Az Európai Unió és Japán minden ENSZ közgyűlés napirendjére tűzi a politikai foglyok ügyét Észak-Koreában. Az ENSZ idén hosszas jelentésben foglalta össze a megszerezhető információkat. A jelentésből kitűnik, hogy Észak-Korea elnyomó rendszere minden másnál rosszabb a világon.
Észak-Korea börtön-és lágerrendszerét a sztálini Szovjetunió és a maoi Kína mintáját követve hozták létre 1945 után. Az emberi jogok teljes semmibevételén alapuló rendszer a kommunista dinasztia harmadik “uralkodója”, Kim Dzsongun idején is nagyjából úgy működik, mint az alapító nagyapa, Kim Ír Szen idejében.
Külföldiek is bekerülhetnek ezekbe a politikai lágerekbe. A koreai származású, de amerikai állampolgárságú Kenneth Bae tiszteletes 15 év büntetést kapott a kereszténység terjesztése miatt Észak-Koreában. Egy amerikai fiatalembert nemrég ugyancsak politikai láger büntetésre ítéltek “államellenes cselekedetekért”.
Egy harmadik állampolgár előzetesben várakozik a büntetésére. Az USA megpróbál fellépni állampolgárai érdekében, de a lehetőségei korlátozottak, hiszen még diplomáciai kapcsolat sincs Washington és Phenjan között. A világtól elzárkózó kommunista rendszer tulajdonképp túszoknak tekinti a külföldi politikai foglyokat, akiket csak engedmények fejében hajlandó elengedni azokból a lágerekből, melyek hivatalosan nem is léteznek Észak-Koreában.