A támadás nagy felháborodást váltott ki Afganisztánban, mert Kabul közelében történt, s a támadók egy része rendőregyenruhát viselt.
A támadókat gyorsan elfogták, majd rövid tárgyalás után halálra ítélték. Karzai elnök utolsó hivatali napján aláírta a halálos ítéleteket. Utóda Ashraf Ghani pedig nem másította meg elődje döntését. Afganisztánban viszonylag ritka az, hogy a halálos ítéleteket végre is hajtsák, de ebben az esetben ez történt.
A börtön környékén, ahol a kivégzést végrehajtották, szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, mert tartani lehetett attól, hogy a halálra ítéltek rokonai fegyverrel próbálják meg kiszabadítani az elítélteket.
Egy hatodik férfit is felkötöttek. Neki semmi köze sem volt a csoportos nemi erőszakhoz, viszont ő volt a Kabul környéki emberrabló bandák főnöke. Két másik férfit, akik részt vettek a lakodalmas menet elleni fegyveres támadásban, de a csoportos nemi erőszakban nem, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek.
Az Amnesty International tiltakozott a kivégzések ellen mondván, hogy a vádlottak jogait semmibe vették az eljárás során. Az egész tárgyalás mindössze két órát vett igénybe, az országos teievízió is közvetítette azt. A központi hatalom nyilvánvalóan példát akart statuálni egy olyan országban, ahol a nemi erőszakot igen elnézően kezelik. Sokszor még a megerőszakolt nőket állítják iszlám biróság elé “feslett életmód” miatt illetve, mert “hűtlenek voltak házastársukhoz”.
Ugyanakkor az egyik csoportos nemi erőszak miatt elítélt arról beszélt, hogy a rendőrök kínzással szedték ki belőle a vallomást.
Afganisztánban igen gyenge lábakon áll az igazságszolgáltatás, s a rendőrség. Kiderült, hogy Kabul környékén sincsenek biztonságban a békés polgárok, ráadásul a támadók egy része a rendőrség egyenruháját viselte. Állítólag közülük néhányan korábban a rendőrség kötelékében szolgáltak.
Sokan kételkednek abban, hogy a rendőrség és a katonaság képes lesz szembeszállni a tálibok támadásával, akik csak arra várnak, hogy az amerikai csapatok nagyrésze elhagyja Afganisztánt. Az új államfő aláírta a stratégiai szerződést az USA-val, mely lehetővé teszi amerikai erők további állomásozását Afganisztánban 2014 után is. Kérdés, hogy ez a kevés külföldi katona képes lesz-e elriasztani a felfegyverzett és fanatikus tálibokat?