“Szégyen, hogy Dél-Afrikai vezetői Kína előtt hajbókolnak, és nem adnak vízumot a Dalai lámának”- jelentette ki Desmond Tutu érsek, aki az apartheid-ellenes fellépése miatt maga is megkapta a Nobel békedíjat.
A Dalai láma 1989-ben nyerte el a Nobel békedíjat, ebben a Kína számára különösen kellemetlen évben, hiszen akkor volt a vérengzés Pekingben a Tienanmen téren. A Dalai láma addigis vörös posztó volt a kínai diplomácia szemében, de ezt követően igyekeznek teljesen elszigetelni őt. A Dalai láma, aki Tibetnek nemcsak vallási, de politikai elöljárója is volt, 1950 és 59 között megpróbált együttműködni a kommunista hatalommal.
Mao elnök 1958-ban hozzákezdett a Nagy Ugráshoz, ami gyökeresen forgatta fel a társadalmi rendet Tibetben. A régi paraszti társadalom helyén népi kommunákat szerveztek. Az eredmény országos éhínség lett. Milliók haltak éhen Kínában és tízezrek Tibetben. A Dalai láma céltalannak látta az ellenállást, és Indiába menekült.
Pekingben azóta szeparatistának tekintik, és megpróbálják mindenütt lejáratni. Sok országban nem fogadják a Dalai lámát, hogy Kína kedvében járjanak. Dél-Afrika 2009 óta helyezkedett erre az álláspontra. Kína Afrika legnagyobb gazdasági partnere, ezért minden afrikai állam kétszer is meggondolja, hogy újat húzzon Pekinggel.
Ráadásul Dél-Afrika, a kontinens képviseletében tagja a BRICS csoportnak. Ez Brazíliából, Oroszországból, indiából, Kínából és Dél-Afrikából áll, ezért a Dalai láma nemkívánatos vendég Dél-Afrikában. A Nobel békedíjasok közölték, hogy akkor ők sem jönnek Fokvárosba, ezért most új helyszínt keresnek a Nobel békedíjasok csúcstalálkozójának, miután Dél-Afrika megtagadta a beutazási engedélyt a Dalai lámától.