Kínozzák a politikai foglyokat Üzbegisztán börtöneiben

Erről számol be a Human Rights’ Watch jelentése, mely a közép-ázsiai állam rémes börtönviszonyait is ismerteti. A mindenható titkosszolgálat még külföldről is elrabolja az ellenzéki politikusokat.

 

 

 

 

 

Kijevi lakásából vitte el az SNB, a rettegett üzbég titkosszolgálat Muhammad Bekjanovot, aki a mérsékelt Erk párt egyik vezetője volt és kiadott egy ellenzéki lapot. Már Üzbegisztánban el akarták kapni, de akkor még sikerült elmenekülnie.

Külföldön is követték, majd elrabolták. Üzbegisztánban 13 éves börtönre ítélték “államellenes cselekedetek” címén. Mikor közelgett volna a szabadulása, akkor újabb 5 évet sóztak rá, mert “megszegte a börtön szabályait”. A börtönben megkínozták éppúgy, mint a politikai foglyok jórészét.

Hány politikai fogoly van Üzbegisztánban? A Human Rights’ Watch szerint 10-12 ezer. A bánásmód velük szemben egyre durvább, mert Karimov, a szovjet párttitkárból lett diktátor öreg, az utódlás kérdése teljesen nyitott. A diktátornak ugyanis nincs fia. A konzervatív muzulmán országban nőket aligha fogadnának el első emberként. Saját kárán tanulta meg ezt Gülnara Karimova, a diktátor idősebb lánya. A királykisasszony hazája egyik leggazdagabb vállalkozója lett, média birodalmat épített. Nagy pénzt fizetett azért, hogy Gérard Depardieu duót énekeljen vele, ám a trónörökös szerepére tört, és ebbe beletört a bicskája. A titkosszolgálat vezetője feljelentette a papánál és megkezdődött a lejtmenet az egykor majdnem mindenható Gülnara Karimova számára. Kedvesét és annak üzletfelét korrupciós ügyben több mint tízéves börtönre ítélték. Maga a hisztérikus királykisasszony házi őrizetben várja, hogy döntsenek a sorsáról.

Mi lesz Karimov után? A Human Rights’ Watch figyelmezteti a nagyhatalmakat, hogy úgy járhatnak, mint az arab tavasz idején. A diktátor nagy zűrzavar közepette távozik, majd utána teljes anarchia következik. Veszélyes dolog ez Üzbegisztánban, ahol van hagyománya az iszlamista terrorizmusnak. A nagyhatalmak azért is olyan elnézőek Karimov rémes rendszere iránt, mert az brutális módszerekkel lép fel az iszlamista szervezetekkel szemben.

A politikai foglyok elleni drasztikus módszerek akkor alakultak ki, amikor az SNB az iszlamista szervezeteket számolta fel. A terrorral szemben alkalmazott brutalitás nem megoldás, ahhoz életképes rendszert kellene teremteni Üzbegisztánban, ez pedig szemmel láthatóan nem sikerült Karimov elnöknek.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez