10 milliárd dollárra becsüli a devizacsalás mértékét az Állami Pénzfelügyelet. Peking igyekszik elszigetelni a jüant a nemzetközi pénzpiac hektikus tendenciáitól, ezért a nemzeti bank szerepet betöltő Népbank a világ legnagyobb devizakészletét halmozta fel.
Egyúttal nagyon szigorúan szabályozzák azt, hogy a magánszemélyek és cégek milyen feltétellel juthatnak dollárhoz, vagy euróhoz. Itt nemcsak maga a hozzájutás a fontos, hanem az árfolyam is!. A dollárhoz képest a kínai jüan 2005 óta több mint 30%- al felértékelődött. A pénzpiacok szinte automatikusan azzal számolnak, hogy ez a tendencia folytatódni fog, hiszen Kína gazdasági fejlődése töretlennek látszik. Évi 7,5%-os növekedés messze több annál, mint amennyit Európa, Amerika, vagy Japán fel tudna mutatni. Ráadásul az augusztusi kereskedelmi mérleg kínai rekordot hozott: csaknem 50 milliárd dollár volt a többlet.
Az USA-ban és másutt külföldön rendszeresen követelik a jüan felértékelését, ám Pekingben saját maguk kívánnak erről dönteni. Nem véletlenül, hiszen a jüan felértékelése ugyanis számos problémát vethet fel. Így például azt, hogy csökken Kína versenyképessége és kevesebb külföldi tőke érkezik az országba, mert a hazai munkaerő már nem lesz annyira olcsó. Márpedig Kínában a hatalom retteg a tömeges munkanélküliségtől, amely igen nagy gondokat okozna egy olyan államban, melyet a kommunista párt irányít.
Ezért aztán marad a szigorú központi szabályozás a deviza terén, nehogy elszaladjon az árfolyam. Ezt akarják megkerülni az élelmes cégek, melyek a pénzügyi felügyelet szerint 10 milliárd dolláros devizacsalást hajtottak végre. Ez az összeg nem sokkal kisebb, mint Magyarország egyéves GDP-je. Deviza fronton tehát áll a bál, a Csingtao ügynek nincs vége, a söréről ismert kínai város neve most a pénzpiacokon terjed vészes sebességgel.