A jelenlegi idős dalai láma, aki a német Welt am Sonntagnak nyilatkozott, felvetette, hogy véget lehetne vetni a reinkarnációnak, vagyis annak, hogy bizonyos jelek alapján a Mennyei-Birodalom területén találnak egy kisfiút, aki majd az új dalai láma lesz.
Az idős vallási vezető nem véletlenül utalt erre, ugyanis fennáll a gyanú, hogy a kínai hatóságok manipulálják a folyamatot. A tibeti buddhizmus második legfontosabb tisztsége a pancsen láma funkciója. A szerzetesek ki is választottak egy gyereket, de őt a kínai hatóságok nem fogadták el. Újabb kiválasztási folyamat következett, és új gyerek lett a pancsen láma. Őt viszont a tibetiek jelentős része nem fogadja el, mert nemcsak, hogy a kiválasztása nem volt egészen szabályos, de Pekingben nevelődött, s nem Tibetben. Így minden bizonnyal elsősorban a Mennyei-Birodalomhoz lojális, nem a valláshoz.
A dalai láma egy ideig együttműködött a kommunista hatóságokkal, miután a kínai vörös hadsereg megszállta Tibetet 1950-ben. 1959-ben a lakosság egy része fellázadt a kínai uralom ellen, a dalai láma Indiába menekült. Azóta is ott él. Környezetében emigráns kormány jött létre, melyet Peking nem ismer el. Minthogy a láma öreg, ezért felmerül az új dalai láma kérdése.
“Ezt mi határozzuk meg”- közölte Pekingben a külügy szóvivője.
A Mennyei-Birodalom területén több tucat tibeti szerzetes és apáca élő fáklyaként tiltakozott a kínai uralom ellen. Pekingben viszont nemrég határozott utasítást adtak ki. Kőkemény fellépést várnak el a helyi hatóságoktól a vallási és nemzetiségi “terrorizmussal” szemben. A döntés elsősorban az iszlamista mozgalmak ellen irányul, de a kínai hatóságok alkalmazzák a tibeti buddhistákra éppúgy, mint a keresztény egyházakra. A Mennyei-Birodalomban minden vallás az állam irányítása alatt áll, és amelyik ezt nem ismeri el, azt törvényen kívülinek tekintik.
Azok a római katolikusok, akik elismerik a Vatikán felsőbbségét ezért törvényen kívüli hívőknek, vagy papoknak számítanak Kínában. Pekingben ugyanígy tekintenek a dalai lámára is.