“Mongólia, Kirgizisztán, Pakisztán és Nepál irányában fejlesztik most a vasúti közlekedést”- mondta a minisztert.
Felidézte, hogy szinte minden nagyobb kínai város pályaudvarán különleges tehervonatokat állítanak össze, melyek egy héten, vagy egy hónapban egyszer a távoli célpontokra szállítanak árut. Eddig Kazahsztán felé ment a legtöbb vonat a Nagy Selyemúton, melynek az európai végállomása Lengyelország és Belorusz.
Most kiegészítik ezeket a célokat Pakisztánnal, Nepállal, Mongóliával és Kirgizisztánnal. Mongólia mind fontosabb Kína számára, a nyersanyagai miatt. A kínai mongol kereskedelem értéke meghaladja Peking és Moszkva kereskedelmének értékét.
Az év végéig elkészül a majdnem 2000 kilométer hosszú gyorsvasút Lancsou és Urumcsi között, ez pedig alaposan felgyorsíthatja a forgalmat a Nagy Selyemúton. Itt érkezett Kínába Marco Polo, de azután évszázadokon át elhanyagolták a háborús viszonyok miatt. Most viszont Kína minden szomszédjával jó kapcsolatban van, ezért a Nagy Selyemút egyre inkább új szerepet kap a globális gazdaságban.
Régebben itt érkeztek a nyugati civilizáció termékei a Mennyei-Birodalomba, de a szerzetesek a buddhizmust is így hozták magukkal Indiából. Most viszont megfordult a dolog. Kína – mint a világ legnagyobb exportőre- a Nagy Selyemúton árasztja el termékeivel a világot.