A százezer fős Csiemo megyében regisztrált ujgur-han vegyes házaspárok a szabályozás értelmében évi tízezer jüanos (390 ezer forint) utalásért folyamodhatnak a házasságkötésük utáni első öt évben. Ezt az összeget a párok automatikusan megkapják, amennyiben házasságuk „harmonikus”. A vegyesházassági hozzájárulás pedig igencsak vonzó lehet az ottani lakosok számára, Csiemo megyében ugyanis a statisztikák szerint 7400 jüant (290 ezer forint) tesz ki az éves átlagfizetés.
A készpénzen túl a helyi kormányzat a vegyes házasságokból születő gyerekek számára oktatási és egészségügyi kedvezményeket is kilátásba helyezett. A megye lakosságának többségét, háromnegyedét a muzulmán ujgurok teszik ki, a han kínaiak a lakosság negyedét alkotják.
A South China Morning Postnak nyilatkozó Csiang Csao-jung etnikai ügyekkel foglalkozó pekingi szakértő szerint a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen élő kisebbségek közti házasság nagyon ritka, s ezt a trendet a pénzügyi ösztönzők sem fogják számottevően megváltoztatni.
A kisebbségek békés együttélésének erősítésére azért is szükség van a térségben, mert az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az erőszakos támadások száma. A terület hosszú ideje a hanok és az ujgurok összecsapásainak színtere. Az ujgurok elnyomókként emlegetik Pekinget és a helyi vezetést, míg a központ azzal vádaskodik, hogy külföldről támogatott szakadárok, szélsőséges vallási csoportokat alkotó terroristák a társadalmi stabilitás felbolygatására törekszenek.
A szomszédos Tibetben szintén a „puha erő” fokozásával próbálkozik közelebb hozni a kisebbségeket a kínai kormány. Ott kedvezményes családpolitikával és adókedvezménnyel fokozzák a vegyes házasságok iránti kedvet, s annak előnyeit a médiában is erőteljesen hirdetik.