A japán agresszió elleni kínai népi háború pekingi múzeumánál a kínai csúcsvezetés tagjai, köztük Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár és Li Ko-csiang kormányfő helyeztek el virágkosarakat. Egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a háborúban életüket áldozókról, és az eseményen 14 lövés is eldördült, amely a 14 éven át tartó ellenállást jelképezte. A háborúban körülbelül 35 millió kínai vesztette életét vagy sebesült meg, amire 3500 galambnak a levegőbe eresztése utalt.
Sajtójelentések szerint szeptemberben több kapcsolódó évforduló is lehetőséget kínál az úgynevezett második kínai-japán háborúra, a japán megszállásra, illetve az áldozatokra történő megemlékezésre. A televíziók már megkezdték kapcsolódó témájú televíziós sorozatok sugárzását. Az északi Sanhszi tartomány székhelyén, Tajjüanban szerdán olyan kiállítás nyílt, amelyen dokumentumokkal támasztják alá, hogy a japán inváziót már a 20. század kezdetén eltervezték. A szénlelőhelyekben gazdag térség központja végül 1937 novemberében került a japán csapatok kezére.
A kínai polgárügyi minisztérium hétfőn hozta nyilvánosságra 300 olyan mártír nevét, akik 1840, a britekkel folytatott első ópiumháború óta életüket áldozták a nemzet függetlenségéért és jólétéért. Közülük 152-en haltak meg a második kínai-japán háborúban. A Hszinhua hírügynökség tudósítása szerint mobil alkalmazást kapott a nemzeti megemlékezés weboldala, amely az 1937-es, hat héten át tartó nankingi mészárlásban meggyilkolt több mint 300 ezer áldozatnak állít emléket. A felhasználóknak lehetőségük van digitális gyertyagyújtásra és faültetésre is. Az internetes honlapnak, amelyet júliusban hoztak létre, eddig több mint negyvenmillió találata volt, 1,7 millióan kapcsolódtak be a “digitális gyász” lehetőségeibe.
Sajtóbeszámolók utalnak arra, hogy a második világháborús emlékek aktív megjelenítését Kínában az utóbbi időben azért érzik szükségesnek, mert a japán kormányfő és jobboldali politikusok több ízben megkérdőjelezték a japánok Kínában elkövetett háborús bűntetteinek megtörténtét.