“Jelenleg sok állam a 18. századi expanzió elvét követi. Nekünk nem szabad beleesnünk ebbe a csapdába”- hangsúlyozta az 1,2 milliárd lakosú India nemzeti-konzervatív kormányfője, aki a tavaszi választások alkalmából elsöprő többséget szerzett Indiában.
Narendra Modi nem mondta ki Tokióban, de Oroszországra és Kínára célzott. Modi elődje és ellenfele, a Kongresszus Párt jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával és Pekinggel. A nemzeti konzervatív kormányfő ezzel szakítani akar és Japánnal, valamint az USA-val szövetkezve próbálja meg csökkenteni Kína növekvő befolyását Ázsiában.
Mind India, mind Japán jelentős mértékben növeli katonai költségvetését. Mind a japán, mind pedig az indiai hadiflotta hajói részt vettek azon a hadgyakorlaton, melyet a Csendes-óceánon tartottak meg amerikai irányítás mellett. Kína is részt vett, de csak megfigyelői státusban.
1962-ben Kína és India háborút vívott egymással, azóta Peking megszállva tart olyan határvidékeket, melyeket India saját területének tekint. Azóta persze sok idő eltelt, de India új kormánya szakít elődeinek passzív magatartásával és aktív szerepet kíván vállalni az ázsiai diplomáciában.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy Narendra Modi kormánya konflikutisra törekedne Kínával. A két ország gazdasági együttműködése kiváló, Hszi Csinping elnök hamarosan Delhibe látogat. Újabb fontos gazdasági egyezmények aláírása várható a világ két legnépesebb államának vezetői között.
Mindezzel együtt Japánnak stratégiai együttműködést javasol ötnapos körútja során India miniszterelnöke, hisz a két állam érdekszférája sehol sem ütközik, viszont van egy közös ellenfelük. Az 1,4 milliárd lakosú Kína, melynek lakossága körülbelül akkora, mint Indiáé és Japáné együttvéve.
Mindennek ellenére Narendra Modi indiai miniszterelnök valószínűleg nem túlzott, amikor arról beszélt Tokióban, hogy Ázsia jövője a huszonegyedik században azon múlik, hogy miképp alakul India és Japán stratégiai együttműködése.