Olajra lépett Kim Dzsongun bankára

Oroszországba, Nahodka városába menekült a Daesong bank vezető munkatársa, aki dollárért vásárolt luxuscikkeket az első számú vezetőnek Észak-Koreában. A dél-koreai sajtó szerint 5 millió dollárt vágott zsebre menekülése előtt a bankár, aki harmadik országban kért menedéket.

 

Észak-Korea viszont azt kérte az orosz hatóságoktól, hogy kerítsék kézre a szökevényt és vigyék vissza Észak-Koreába. Ha ez bekövetkezne, akkor mindenképp kivégeznék Yun Taehyongot.

Így lehet, hogy a családtagokat végzik majd ki a világtól elzárkózó kommunista diktatúrában. A Daesong bankot a titkosszolgálat 39-es irodája felügyeli. Ez az iroda intézi Észak-Korea deviza ügyleteit. Dollárhoz csakis ennek az irodának az engedélyével lehet jutni. Az iroda a rendszer második számú vezetőjének az ellenőrzése alatt állt. Őt azonban családtagjaival együtt “árulás miatt” kivégezték. Lehet, hogy a szökevény bankár megsejtette, hogy rá is ez a sors vár.

Észak-Koreában a most 31 éves Kim Dzsongun 2011 decemberében vette át a hatalmat miután apja szívrohamot kapott. A világ első kommunista dinasztiájának harmadik tagja brutális eszközökkel igyekszik megerősíteni hatalmátt. Nemcsak a második számú vezetőt ölette meg, aki nem is oly mellesleg nagynénje férje volt, de sok más polgári és katonai káder is “eltűnt”. A Svájcban nevelkedett diktátor ugyanakkor szereti a nyugati luxust, és a Daesong bank ezt az igényt szolgálja ki.

Észak-Korea deviza készletének jelentős részét arra költik, hogy a diktátor számára megszerezzék a kedvenc francia borokat, vagy a svájci csokoládét. Észak-Korea ellen szankciók vannak érvényben, mert az ország folyamatosan fejleszti nukleáris fegyverzetét és növeli rakétáinak hatótávolságát, állandóan fenyegetve szomszédait és az egész nyugati világot. Makaon néhány éve zároltak 25 millió dollárt a bank követelései közül, mert az USA gyanúja szerint a Daesong bank a szankciók kijátszására akarta fordítani a pénzt.

Észak-Korea egyetlen igazi szövetségese Kína, mellyel hosszú közös határa van. Jó a kapcsolata Oroszországgal is, mellyel csak egy rövid szakaszon (17 km) határos. Kim Ír Szen, a rendszer alapítója szovjet egyenruhába érkezett Koreába 1945-ben, és szovjet pilóták is harcoltak Észak-Korea oldalán a koreai háborúban /1950-53/. A háborút Kim Ír Szen Sztálin parancsára indította meg.

Sztálin halála után megromlottak Észak-Korea és a Szovjetunió kapcsolatai és a teljes bizalom sosem állt helyre. Kétséges, hogy Moszkva kiadja-e Kim Dzsongun bankárát, aki a zsebében öt millió dollárral szökött Oroszországba.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez