A kínai művész többször szembekerült a kínai hatóságokkal. A legélesebb konfliktus akkor alakult ki, amikor Szecsuánban a földrengés idején a hivatalos sajtó el akarta tussolni az áldozatok számát és a kár mértéket.
Aj Vejvej leleplezte, hogy sok iskolás gyerek azért halt meg a földrengés idején, mert az iskolák, melyeket elvben földrengésbiztos alapokra építettek, kártyavárként dőltek össze. A művész vizsgálatot követelt, ami nagyon nem volt a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt ínyére. Aj Vejvejt lecsukták, és csak a külföldi tiltakozás hatására engedték szabadon. Azóta is házi őrizetben él Pekingben.
A művész nagyszabású reprezentatív kiállítása a Blenheim kastélyban nyílik meg. Edward Spencer-Churchill lord, a kiállítás kurátora korunk egyik legjelentősebb művészének nevezte Aj Vejvejt. A kínai művész egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy a kastélyban sok olyan kínai műkincs van, melyet a brit csapatok az ópium háborúk idején zsákmányoltak a pekingi császári palotában. Gazdag műgyűjtők megvették a kínai műkincsek egy részét, és visszajuttatták Pekingbe.
A blenheimi kastélyt Malborough lordja építtette a XVII. században. Churchill őse azért nevezte el Blenheim kastélynak, mert ennél a bajor falunál diadalmaskodtak az angol-osztrák csapatok az ő irányításával, a francia-bajor szövetség ellen. Az osztrák csapatokat a nálunk is jólismert Savoyai Jenő vezette.
A csatának egyébként hatása volt a kuruc szabadságharcra is, mert Rákóczi Ferenc fejedelem hadserege a francia-bajor csapatok győzelmére számított az angol-osztrák erők ellen. Churchill brit miniszterelnök ebben a kastélyban született és élete végén is sok időt töltött itt. Az UNESCO a világörökség részének nyilvánította a blenheimi kastélyt Nagy-Britanniában, ahol október 1-től Aj Vejvej kínai ellenzéki művész kiállítása tekinthető meg annak ellenére, hogy maga a mester soha nem járt a nevezetes kastélyban.