400 ezer házasságot kötöttek Dél-Koreában 1993-ban. 720 ezer gyerek született abban az évben. Húsz évvel később 320 ezer házasság és csak 440 ezer gyerek.
Ha a GDP-vel ez történt volna az elmúlt húsz évben, akkor mindenki jajveszékelne. Minthogy “csak” a házasságról és gyerekekről van szó, a közvélemény szinte közömbös.
Kevesen teszik fel a kérdést: miért csak egyre később házasodnak a koreaiak és miért egyre kevesebb a gyerek?
Pedig a válasz nem olyan nehéz. Az 1998-as gazdasági válság után megnőtt a verseny a munkaerőpiacon és elszabadultak az ingatlan árak. A legkésőbb a fiatalok Szöulban és környékén házasodnak. A fővárosban érződik a leginkább a globalizáció hatása. A nemzetközi verseny miatt nagyon megnőttek a munkahelyi követelmények. A koreaiak eddigis sok időt töltöttek munkával, de ma ez jóval nagyobb probléma, mert a munkahelyek intenzívebb erőfeszítést várnak el, és főként eredményeket. Tanulni kell a munka mellett. Egyre több nő tanul és dolgozik. Ilyen intenzitás mellett hogy vállalhatna több gyereket?
A másik gond a lakás, vagy a ház. Szöulban és környékén a fiatalok számára szinte megfizethetetlenek az árak. Márpedig tágas lakás, vagy ház nélkül aligha lehet arra számítani, hogy a fiatalok összeházasodnak és sok gyereket csinálnak. Ráadásul mindinkább szokássá vált az, hogy megtervezik a gyerek jövőjét és benne az amerikai diplomát. Minthogy egy jónevű amerikai egyetemen csak méregdrágán lehet diplomát szerezni, ez is korlátozza a gyerekek számát.
Végül itt az esküvő és a lagzi gondja. 100 vendég alatt nem lehet megúszni, de inkább 300 manapság az elvárás. Köztük néhány híresség, aki pénzért van jelen, de a legnagyobb gond a helyszín. Megfizethető állami helyszín kevés van, a magánrendezvények helyszínei pedig csillagászati összegbe kerülnek. Ezért is habozik sok fiatal a házasság kötés előtt, és ezért igyekszik minél távolabbra kitolni a dátumot.
Csakhogy eközben egyre fogy a munkaképes népesség és egyre nő az öregek száma és aránya. Japánhoz hasonlóan nyugdíjas társadalom lesz Dél-Korea is? Hogy tudja tartani a helyét a globális gazdasági verseny élvonalában?