A buddhizmus a legerősebb Mongóliában és Tibetben volt, ezért is akart Mongóliába látogatni a tibeti buddhisták vallási vezetője, aki Indiában él, önkéntes száműzetésben. A Dalai láma persona non gratanak számít Peking szemében, ezért Mongólia gesztusát bizonyára sokra értékeli a kínai diplomácia.
Kína már eddigis a legfontosabb gazdasági partnere volt Mongóliának, a két ország kereskedelme meghaladta a 6 milliárd dollárt. Mongólia jelentősebb kereskedelmi partnere Pekingnek, mint Oroszország. A nagy Szovjetunió bukása előtt Mongólia tulajdonképp úgy működött, mintha a Szovjetunió 16. tagállama lenne. Azt követően viszont Mongóliában is megbukott a kommunista rendszer, és megkezdődött a nyitás a világ felé.
Ez mindenekelőtt Kínát jelentette. Ma egyértelműen ez a legfontosabb kapcsolat Mongólia számára. Ezt mutatja a most aláírt stratégiai partneri szerződés is, de a mongol elnök nem véletlenül javasolt hármas csúcstalálkozót Putyin részvételével. Moszkvával akarja ellensúlyozni Peking növekvő befolyását. Ezenkívül a mongol diplomácia bevallott célja a “harmadik határ keresése”. Mongóliának csak két határa van, Kína és Oroszország felé, de szeretnének nem túlságosan függeni e két nagyhatalomtól, hiszen Mongólia lakossága nem éri el a három milliót. Mongólia nyitott az Európai Unió, az USA, és Japán felé is.
Mongóliában kicsit tartanak Kínától, mert Belső Mongóliában több mongol él, mint Mongóliában, de szerepük az 1,4 milliárd lakosú Kínában elenyésző. Mongólia valóban stratégiai partneri viszonyra törekszik Kínával, vagyis egyenlőséget akar, ezért fontos az a hármas csúcstalálkozó, melyet a mongol államfő javasolt Hszi Csinping kínai elnöknek Ulánbátorban.