“Nem hódítóként jöttünk Ázsiába”– mondta nyomatékosan Ferenc pápa amikor 35 ázsiai ország 70 püspöke előtt beszélt Dél-Koreában.
Nem Kína az egyetlen olyan állam Ázsiában, amely nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal. Laosz, Bhutan vagy Mianmar, az egykori Burma ugyancsak távol tartja magát a katolikus egyház központjától. A kommunista Kína 1951-ben szakította meg a kapcsolatot a Vatikánnal, mert a Szentszék Tajvant ismerte el Kína egyetlen törvényes képviselőjének. Az egyház kettészakadt: a 12 millió kínai katolikus fele továbbra is elismeri Róma felsőbbségét, de őket Peking nem tekinti törvényesnek. A másik része a katolikus egyháznak Pekinget tekinti központjának, püspökeit az Egyházügyi Hivatal nevezi ki. Nemrég az Egyházügyi Hivatal vezetője azt a véleményét fejtette ki, hogy önálló, nemzeti katolikus eszmét kell kidolgozni a kínai katolikus egyház számára.
Ez aligha kedvező üzenet Róma számára. Peking ugyanakkor engedélyezte, hogy Ferenc pápa átrepüljön Kína felett. Korábban II. János Pál pápának még kerülőt kellett tennie. Ferenc pápa üzenetet intézett Kína népéhez és Hszi Csinping elnökhöz. Az üzenetet ismertette az Új Kína hírügynökség és a közszolgálati televízió.
A kínai katolikusok egy ötven fős csoportját viszont megállították a határon, amikor kiderült, hogy Ferenc pápa miséjén akarnak résztvenni Dél-Koreában.