A 22 milliós tartomány lakosságának 45%-a ujgur, akiknek a többsége muzulmán. Ők alkotják az őslakosságot, amely a kommunista párt hatalomátvételének idején még 90%-os többségben volt.
Azóta a nagy betelepítések alapvetően megváltoztatták a határtartomány etnikai térképét. Az ujgurok közül sokan elégedetlenek ezzel. A tiltakozó mozgalmak gyakran vallási színezetet öltenek. Kasgar imámja, aki az egyik legmagasabb rangú muzulmán vezető volt, szót emelt az ellen, hogy az iszlámra hivatkozva támadják a kínai államot. Az imámot lelőtték, a rendőrség végzett a gyilkosok egy részével. Ez robbantotta ki azt a konfliktust, amely csaknem 100 “terrorista” halálához vezetett a Hszincsiang-Ujgur tartományban.
A kínai kommunista párt igyekszik minden erővel rendet teremteni. Új családtervezési irányelveket jelentett be a Hszincsiang-Ujgur tartomány első embere. Eddig az ujgurok előnyt élveztek, ugyanis a falvakban egy ujgurnak 3 gyereke lehetett törvényesen, egy kínainak 2. A városokban az ujgur családok két gyerekre voltak jogosultak, míg a kínaiak csak egyre. Ez most megváltozik. Egységes lesz a rendszer, vagyis megszűnik az ujgur kisebbség számára előnyös helyzet, amely azzal fenyegetett, hogy az ujgurok újra többségbe kerülhetnek a saját hazájukban.
Kínában az egyketörvényt Teng Hsziaoping vezette be a reformokkal egyidőben. A pekingi vezetés attól tartott, hogy a gyorsan szaporodó népességet az ország nem tudja eltartani és óriási lesz a munkanélküliség. A reformokat megelőző harminc évben Kína népessége 70%-al növekedett. Az egykeprogram elvben kímélte a nemzeti kisebbségeket, melyeknek több gyerekre volt joguk. Ez az ami megváltozik most a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahol a jövőben azonos törvények vonatkoznak a kínai és az ujgur családokra egyaránt.