“Szörnyű tragédia ami történt!”- hangsúlyozta Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője.
A vezérőrnagy megszemlélte a katonai akadémiát, amikor egy afgán tiszt tüzet nyitott rá és a körülötte álló katonákra. A merénylőt lelőtték. Afganisztán fegyveres erőinek vezérkari főnöke közölte: ők is vizsgálatot folytatnak, hiszen a merénylő az afgán hadsereg egyenruháját viselte. Az eset azért különösen súlyos, mert az amerikai és más NATO csapatok nagyrésze az év végéig elhagyja Afganisztán területét, melyet az afgán hadseregnek kellene megvédenie a tálib támadások ellen.
Épp azért hozták létre a katonai akadémiát Kabul közelében, hogy tiszteket neveljen a hadsereg számára. Ha a tisztek kiválasztása ilyen sikeres, akkor kérdés, hogy mit lehet várni az afgán hadseregtől azt követően, hogy Amerika kivonja haderőinek jórészét Afganisztán területéről?
Afganisztánban teljes a politikai bizonytalanság, mert Karzai elnök távozik. Utóda még nincs, mert a választások végeredményét vitatják. Afganisztán nemzetiségi szempontból megosztott: az egyik elnökjelölt a többségi pathanokhoz tartozik, a másik a legnagyobb kisebbséget, a perzsa nyelven beszélő tadzsikokat képviseli. Rajtuk kívül élnek még Afganisztánban hazara mongolok, üzbégek és beludzsok is. A dzsihádharcos tálibok, akik amerikai támogatásal hatalmon voltak egészen 2001-ig, fogadkoznak: újra övék lesz a hatalom Kabulban.
Amerika azért vonult be Afganisztánba, hogy bosszút álljon a szeptember 11-i merényletekért, melyeket Oszama bin Laden és az Al Kaida Afganisztánban tervelt ki. A bosszú sikerült, a tálibokat kiűzték és Oszama bin Ladent amerikai kommandósok megölték Pakisztánban 2011-ben.
Afganisztán sorsa éppoly bizonytalan, mint a múltban, amit az is mutat, hogy egy afgán tiszt lelőtt egy amerikai vezérőrnagyot egy brit támaszponton Afganisztánban.