4,63 trillió jüan forgott a nemzetközi piacokon, ami 746 milliárd dollárnak felel meg. Peking megállapodást kötött Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal, Luxemburggal és Dél-Koreával a jüan használatáról. Igen aktívak a kínai pénzintézetek az offshore piacokon. Új területeken is nyomul előre a kínai jüan: Dél-Afrikában, Dél-Amerikában és Dubaiban.
Kínai szakértők szerint öt éven belül a jüan a harmadik helyre kerülhet az amerikai dollár és az euro mögött. Mindez azért különösen érdekes, mert Kína gazdasága sokkal gyorsabban fejlődik, mint a vetélytársaké, de a jüan továbbra sem konvertibilis. Egy kínai állampolgár maximum 50 ezer dollár értékű pénzt utalhat át külföldi bankszámlára egy éven belül. Más kérdés, hogy sok a kiskapu. Nem ritka gyanis, hogy dollármilliárdokat utalhatnak át kínai állampolgárok. Legutóbb a közszolgálati televízió riportban leplezett le két bankot, amelyek hatalmas összegek átutalását tették lehetővé. Két esetben bizonyíthatóan több mint 1 milliárd dollárt utaltak át.
A jüan előretörése közelebb hozhatja azt az időpontot, amikor szabadon átváltható lesz a kínai pénz, azonban Pekingben nem nagyon sietnek ezzel. A nagy pénzügyi válság idején 2007-ben és 2008-ban előnyös volt Kína számára a pénzügyi függetlenség, miközben a vetélytársak permanens gondokkal küzdöttek a pénzpiacokon. Ma már a világ legnagyobb és leginkább tőkeerős bankjai kínaiak. Ezek az óriás bankok szépen lassan felvásárolják a fejlett államok cégeit, éppúgy mint a fejlődő országok ásványi kincseit, vagy épp termőföldjeit.
A világ öt felzárkózó nagyhatalma nemrég 100 milliárd dolláros bankot hozott létre Sanghajban. Kína, India, Brazília, Oroszország és Dél-Afrika a bank tulajdonosai. Sanghaj pedig lassan, de biztosan konkurencia kíván lenni a londoni Citynek, vagy a newyorki Wall Streetnek, nem is beszélve Frankfurtról, ahol az euróövezet központi bankja működik.