Alkotmányba iktatták magukat a katonák

Az ideiglenes alaptörvény egyúttal jogszerűnek nyilvánítja magát a május 22-i puccsot, illetve a puccs óta eltelt időszakban történteket is. A katonai hatalomátvétel után felfüggesztették az előző alkotmányt, számos politikust, emberi jogvédőt és demokrácia-párti aktivistát őrizetbe vettek, a tüntetéseket betiltották, a politikai pártokat pedig tevékenységük felfüggesztésére kötelezték. A mindössze 48 cikkből álló alkotmány alapján szeptemberben állhat fel egy ideiglenes kormány és törvényhozás. Az alkotmány nem tartalmaz arra vonatkozó kitételt, hogy mikor kell választásokat kiírni, bár a puccs vezetői korábban azt mondták, erre a jövő év végén kerülhet sor. Ettől függetlenül az alkotmány alapján a hadsereg a választások után is bármikor beavatkozhat majd az ország politikai életébe. A 44. cikk szerint a Béke és Rend Nemzeti Tanácsa felléphet bármilyen olyan helyzetben, amely megítélése szerint “rombolja az ország békéjét és biztonságát”. Ugyanígy beavatkozhat “a reformok, illetve az ország egységének és megbékélésének támogatása” végett. Az előző, májusban felfüggesztett, 2006-ban elfogadott alkotmány egyébként szintén a hadsereg bábáskodása mellett, a mostanihoz kísértetiesen hasonló körülmények között született meg: akkor Thakszin Sinavatra kormányfő eltávolítása után, most Thakszin húgának, Jinglaknak az elmozdítását követően vette át a hatalmat a katonaság. A májusi hatalomátvételt megelőző fél évben gyakran erőszakba torkolló kormányellenes tüntetések folytak Bangkokban. Az ismét államcsínybe torkolló politikai viszály nagyjából másfél évtizede folyik a vidéki szegény rétegek támogatását élvező Sinavatra-család, illetve a bangkoki középosztály és a rojalista elit között. Utóbbiak korrupcióval, populizmussal és szavazatvásárlással vádolják az előbbieket, viszont a társadalom többségét adó szegények támogatásának köszönhetően szabad választásokon már két évtizede nem tudták legyőzni a Sinavatrákhoz köthető politikai erőket. A legutóbbi belpolitikai válság egyébként azért tört ki, mert a kormány ősszel megpróbált keresztülvinni a parlamenten egy törvényt, amely amnesztiát adott volna a 2008-ban börtönbüntetésre ítélt, emigrációban élő Thakszinnak. A hadsereg májusban arra hivatkozva lépett közbe, hogy fent kell tartania a rendet és a biztonságot az országban.