A július 9-én tartott indonéz elnökválasztás keddre ígért eredményhirdetését megelőzően néhány órával a két jelölt közül az előrejelzések szerint vesztésre álló Prabowo Subianto nyugalmazott tábornok gyakorlatilag visszavonta indulását a voksoláson szerinte történt visszaélésekre hivatkozva. Jakartában hazai és külföldi újságírók előtt közölte, hogy nem fogadja el az eredményt, s az alkotmánybírósághoz fordul. Az exit pollok és a gyors voksszámolások már a választások éjszakáján arra a következtetésre jutottak, hogy a 250 milliós, 90 százalékban muzulmán országban a három évtizedig tartó Suharto-féle diktatórikus rendszer 1998-ban történt megdöntése után első ízben nem a régi hatalmi réteg képviselője, hanem egy új arc, Joko Widodo, Jakarta népszerű kormányzója győzött. A köznyelvben “Jokowiként” emlegetett, szegény sorból származó, bútoripari vállalkozásával sikeres üzletember kormányzóként korrupciómentes adminisztrációjával váltott ki elismerést. Az előzetes számítások szerint – amit a központi választási bizottság (KPU) még nem erősített meg – az indonéz szigetvilágban 130 millióan éltek szavazati jogukkal, s közülük 52 százalék adta voksát Joko Widodóra. Így ő lehet a világ legnépesebb, ám szekuláris muzulmán országának új elnöke. Mint a Reuters jelentette, a KPU szóvivője szerint ha Prawobo és az őt támogató politikai erők valóban visszalépnek, az nem fogja módosítani a választások legitimitását, azaz nem lesz szükség új választások kiírására.
A két ötéves mandátuma után távozó Susilo Bambang Yudhoyono elnök – egyébként ugyancsak nyugalmazott tábornok –, már napok óta arra kérte a szembenálló két tábort, hogy bárki legyen is a győztes, fogadják el az eredményt, mert különben erőszakos összecsapások várhatók. Jakartában és Indonézia-szerte keddre jelentős rendőrségi mozgósítást rendeltek el, becslések szerint majd százezer egyenruhás felügyel a rendre, várva a hivatalos eredményhirdetést.
A 250 millió lakosú Indonézia a világ legnagyobb muszlim többségű országa és egyúttal a világon a harmadik legnagyobb demokrácia. Az országot több mint 30 éven át irányító diktátor, Suharto 1998-as bukása óta a július 9-i volt a harmadik elnökválasztás. A politikai harc a régi „establishment” és egy új, széles néprétegek által támogatott vezető között folyt. Az előbbit Prabowo Subianto képviselte, aki korábban a különleges erőket irányító tábornokként szolgált a hadseregben. Ezek az évek – legalábbis – ellentmondásosak voltak, többször számoltak be az emberi jogok megsértéséről. Prabowót elbocsátották a hadseregből, ezután vált az indonéziai demokratikus játszma szereplőjévé. Milliárdos fivére, Hashim Djojohadikusumo támogatásával indította el saját pártját, a Gerindrát. A komoly forrásokra és más politikai csoportokra, köztük Indonézia iszlám pártjainak többségére támaszkodva félelmetes kampányt folytatott. Üzenete – ha csak közvetetten is, de – a Suharto-rezsimben uralkodó „rendre” utalt vissza. Az „erős ember” szerepében tüntette fel magát, aki képes megszabadítani Indonéziát a gyengeségektől. Nagy érzéke van a teátrális jelenetekhez: előfordult, hogy odabuszoztatott hívekkel megtöltött stadionokba helikopteren érkezett meg, majd erős lovak hátára pattant, és így tett néhány kört. Jakarta mellett, fényűző körülmények között lakik, kedvencei a luxusautók.
Joko Widodo – vagy ahogy mindenki hívja, Jokowi – ezzel szemben teljesen más gyökerekkel rendelkezik és eltérő stílust követ. Igazi politikai outsider, aki – a korrupcióellenes érzület hullámainak hátán – rövid idő alatt vált közéleti szupersztárrá. Jokowi apja ács, ő maga bútorokat adott el, mielőtt 2005-ben a politikai küzdőtérre lépett. Karrierjét egy közepes nagyságú város, Solo polgármestereként kezdte, 2012-ben pedig már Jakarta kormányzójává is megválasztották. Előszeretettel sétál a város utcáin, hogy első kézből értesüljön az emberek problémáiról. A kompromisszumok híve, a kisvállalkozások elkötelezett támogatója.
Prabowo könyörtelen kampányt folytatott, amelyben a nagyrészt őt támogató digitális média is mögötte állt, és amelynek eredményeként sikerült ledolgoznia Jokowi korábbi 30 százalékpontos előnyét. A választás előtti hetekben a kettejük közötti különbség már csupán egy számjegyű volt, és szoros eredményre lehetett számítani.
Jokowi kiáltotta ki magát elsőként győztesnek, több, megbízható közvélemény-kutató által végzett exit pollra hivatkozva, amelyek szerint 3–5 százalékponttal több szavazatot szerzett, mint ellenfele. Néhány órán belül Prabowo bejelentette: neki van – hasonló arányban – több szavazata; ő azonban olyan közvélemény-kutatásokra hivatkozott, amelyeket a táborához közel álló cégek végeztek.