Japán nemrég enyhítette a szankcióit Észak-Koreával szemben, mert Phenjan megígérte, hogy az elrabolt japán állampolgárok ügyében hajlandó a tárgyalásokra. Korábban az észak-koreai hírszerzés rendszeresen fogott el japán halászokat, hogy aztán belőlük kémeket neveljen. Phenjan többször közölte: ennek már vége. A japánoknak van egy listájuk az eltűnt személyekről, akikről azt gyanítják, hogy Észak-Korea rabolta el őket.
Hosszú tagadás után Észak-Korea is előállt egy listával, melyen olyan japánok is szerepelnek, akiket évtizedekkel korábban raboltak el és családjuk már régen halottnak hitte őket. Ennek hatására Tokióban elterjedt a hír, hogy Észak-Koreába utazik Abe Sinzo miniszterelnök, hogy személyesen hozza haza a régen elrabolt japánokat. Később maga a kormányfő cáfolta, hogy Phenjanba készülne.
Észak-Korea az elmúlt két hét során ötször lőtt ki rövid hatótávolságú rakétát Dél-Korea, illetve Japán irányába. Mindegyik rakéta a tengerbe csapódott. A korábbi rakétatámadást pontosan akkorra időzítették, amikor Hszi Csinping kínai államfő Szöul vendége volt. Most első ízben fordult elő, hogy Kína első számú vezetője előbb látogatott el Dél-Koreába, mint kommunista szövetségeséhez Északra. Mind Kína, mind Dél-Korea akkor felhívta Észak-Koreát, hogy hagyjon fel a háborús fenyegetéssel, és teremtsen atommentes zónát a koreai félszigeten. A Biztonsági Tanács szankciókkal sújtja Észak-Koreát, mert az atomfegyvert fejleszt és rakéta rendszert alakít ki, mellyel fenyegeti szomszédait, mindenekelőtt Dél-Koreát és Japánt.
Dél-Korea és az USA hamarosan tengeri hadgyakorlatot tart, hogy elrettentse Észak-Koreát komoly katonai akcióktól. Ezt a hadgyakorlatot Észak-Korea háborús fenyegetésnek nevezte és tiltakozott miatta. A koreai félsziget jövőjéről elvben hatoldalú tárgyalásnak kellene folynia Pekingben. Ezen részt vett korábban a két Koreán kívül Kína, Japán, az USA és Oroszország. A tárgyalások jelenleg szünetelnek, mert Észak-Korea ígéretei ellenére felújította atom-és rakétakísérleteit.