A kábítószer fogyasztása ugyanis a felsőbb rétegek privilégiuma Kínában, már csak azért is, mert a kínai fizetésekhez képest a kábítószer drága a Mennyei-Birodalomban. Délről, Afganisztánból és Mianmarból az egykori Burmából mind több kábítószer áramlik be Kínába, ahol jelentősen 17%-al nőtt a kábszerkereskedelem miatt elítélt külföldi állampolgárok száma. A déli szárazföldi útvonal csak az egyik kábszerkereskedő hálózat. A másik a tengerparton működik az ország keleti részén. Itt van Csingtao is, amely Kína egyik legfontosabb kikötője. A bíróságok általában nem viccelnek: kábítószerkereskedelem esetén igen gyakori a halálos ítélet.
Igazán a kínai hatóságok attól tartanak, hogy azok az ujgur iszlamista milíciák, melyek el szeretnék szakítani a Hszincsiang-Ujgur tartományt a Mennyei-Birodalomtól, rávetik magukat a kábítószerkereskedelemre, és ebből szereznek aztán pénzt és fegyvert. Erre ugyanis már van példa Afganisztánban és Pakisztánban. Ott a tálibok kulcsszerepet játszanak a kábszerkereskedelemben.
Egy ujgur iszlamista milícia Pakisztán északi hegyvidéki területein él. Nemrég ők támadtak a repülőtérre Karachiban. Ha ők is bekapcsolódnak a kábszerkereskedelembe, akkor az ujgur szeparatizmus komoly veszélyt jelenthet Kína számára. Mohamed próféta tiltja ugyan a kábszer fogyasztását és terjesztését, de az iszlamista milíciák szükség törvényt bont alapon megkerülik ezt a kényes problémát, és nagy pénzt szereznek ebből.