Mindkét ügyben kulcsszerepet játszik Ziad Takieddine, a francia-líbiai üzletember, aki állandó közvetítő volt a muzulmán államok és Sárközy között. A gyanú szerint Balladur akkori kormányfő elnökválasztási kampányát csúszópénzekből finanszírozták. Franciaország 1993-ban és 1995-ben sok fegyvert adott el Pakisztánnak és Szaud-Arábiának. Szokás szerint megvesztegették az ottani döntéshozókat, hogy francia fegyvereket vegyenek, csakhogy nem minden pénzt kaptak meg a megígért összegből Pakisztánban és Szaud-Arábiában. Ennek következtében a katonai hírszerzés “elnézte”, hogy iszlamista merénylők felrobbantsanak egy szállodát Karachiban, ahol francia katonák is laktak. Több francia katona meghalt és sok megsebesült. A családtagok beperelték a kormányt. Az ügy napvilágra került. Balladur volt miniszterelnököt és Leotard akkori hadügyminisztert vád alá helyezték. Sárközy nem vádlott, hanem tanúvallomásra kötelezett magasrangú államhivatalnok. Az ügy idején Nicolas Sárközy miniszter és kampányfőnök volt.
2007-ben belügyminiszterként pályázta meg az elnöki tisztet Nicolas Sárközy. A jeles közvetítő Ziad Takieddine 50 millió eurót szerzett Kadhafitól. Nicolas Sárközy meg is nyerte az elnökválasztást. Kadhafi, Líbia diktátora pedig felütötte vezéri sátrát Párizsban. Sárközy nem volt igazán hálás: a polgárháború során Kadhafi ellenfeleit támogatta.
Miután Líbia diktátorát széttépte a dühös tömeg, Sárközy Bengaziba látogatott. A forradalom fővárosában lelkesen üdvözölték. Kadhafi legkisebb fia, Szaif Al Iszlám Kadhafi, azzal vádolta meg Franciaország akkori köztársasági elnökét, hogy nekik köszönheti posztját. Közölte, hogy megvannak a számlák az 50 millió euros átutalásról.
Aztán a Kadhafi rendszer megbukott, a számlák nem kerültek elő, de még előkerülhetnek. Szaif Al Iszlám Kadhafi a legerősebb líbiai milícia foglya. Bármikor rávallhat Franciaország volt köztársasági elnökére.
Mindez annál is kínosabb, mert a most vád alá helyezett Nicolas Sárközy újra Franciaország köztársasági elnöke kíván lenni. Szerda este televíziós interjúban közölte, hogy nem adja fel. Szeptemberben dönt: indul-e újra az elnökválasztáson Franciaországban 2017-ben?