Aki Toyoda fizetése “mindössze” 2,3 millió dollár volt tavaly, de osztalék címen több mint 7,5 millió dollárt vett fel. A Toyota a világ első számú autógyára és a profitja is sokkal nagyobb, mint a Nissané. Ennek ellenére Carlos Ghosn 9,8 millió dollárt kapott fizetés címen, ezenkívül részvényosztalékot is felvett, de ennek összege jóval kisebb volt, mint a Toyota örökös esetében. A francia-brazil menedzser, aki Yokohamaban beszélt a Nissan közgyűlésén, elmondta: tisztában van vele, hogy sok ember szemét csípi az évi 10 millió dollár, de akkora a verseny a világ autópiacán, hogy csak a legjobbak tudnak talpon maradni. Különben is Európában és Amerikában még többet keresnek az autóipar menedzserei.
Carlos Ghosn tudja, hogy miről beszél, hiszen ő egyben a Renault elnök-vezérigazgatója is. Szerényen beéri 3 millió dollárral ebben az állásában. Eközben a Volkswagen főnöke, Dr. Winterkorn 20 millió dollárt keresett tavaly. A Ford főnöke, Mulally 23 millió dollárt.
Nem véletlenül beszélt problémáról a menedzserfizetések kapcsán Carlos Ghosn, a Nissan elnöke. A legtöbb helyen ugyanis évek óta nincs béremelés. Csak a főnökök pénze nő, a munkásoké nem. Ez komoly feszültséget vált ki a gyárakban, Japánban éppúgy, mint Európában, vagy Amerikában. Japánban oly sokáig nem emelkedtek a munkabérek, hogy a konzervatív kormány elhatározta, hogy rábeszéli a menedzsereket az emelésre. A stagnáló bér ugyanis stagnáló hazai piachoz vezetett: nagyon kevesen akarták megvenni azokat az autókat, melyeket a japán gyárak előállítottak.
Így viszont a gyárak inkább Kínába helyezték át a termelésüket. Kína így a világ első számú autós piaca lett, miközben Japán fokozatosan lemarad. Ezért akarja azt a liberális-konzervatív kormány, hogy ne csak a menedzserek, de a munkások jövedelme is emelkedjen Japánban.