Az amerikai hadsereg két dróntámadást hajtott végre a tálibok állásai ellen Észak Waziristanban, miközben Pakisztán légiereje az ott állomásozó üzbég iszlamista milícia központját bombázta. Az IMU nevű üzbég iszlamista szervezet központja azóta van Észak Waziristanban, hogy az amerikaiak kiszorították a tálibokat a szomszédos Afganisztánból.
A tálibok tárgyalásokat folytattak Pakisztán kormányával, ezért két hónapig fegyverszünet volt tavasszal. A tárgyalások megszakadtak és az iszlamista milíciák megtámadták Karachi repülőterét. A támadás miatt le kellett zárni Pakisztán legnagyobb városának repülőterét. Pakisztán kormányát mind több bírálat éri amiatt, hogy nem lép fel elég keményen az iszlamista terroristák ellen. A kormány viszont a hadseregre mutogat és különösen a katonai titkosszolgálatra, amely annak idején a tálibokat kiképezte.
A legnépszerűbb kereskedelmi televízió sztárriportere egyenesen azzal vádolta meg a katonai titkosszolgálat fejét, hogy együttműködik a tálibokkal. Válaszul a mindenható tábornok megpróbálta lelövetni őt. Az újságíró megsebesült, de nem halt meg. A miniszterelnök meglátogatta őt a kórházban. A kereskedelmi televízió nyíltan megvádolta a katonai hírszerzés főnökét azzal, hogy ő adott utasítást a gyilkosságra. Válaszul a tábornok mozgósította az iszlamista közvéleményt és a médiahatóságot, amely két hétre betiltotta a népszerű kereskedelmi televíziót.
A tálibok nyíltan arra készülődnek, hogy ismét átveszik a hatalmat Afganisztánban. Észak Waziristanban van a főhadiszállásuk, az afgán határ közelében. Amerika már régóta sürgeti a pakisztáni hadsereget, hogy indítson támadást a tálib főhadiszállás ellen. Pakisztán egyelőre húzódozik, mert a közvélemény jelentős része szimpatizál a tálibokkal, akik kapcsolatban állnak a katonai hírszerzéssel. Oszama bin Ladent ez a katonai hírszerzés rejtegette mindaddig, amíg amerikai kommandósok nem végeztek vele 2011-ben. Kérdés, hogy mennyire akar most leszámolni a pakisztáni hadsereg a tálibokkal, akik Afganisztán visszafoglalására készülnek?
A pakisztáni vezérkar egy része állítólag azon a véleményen van, hogy nem is lenne olyan nagy baj, ha a tálibok visszafoglalnák Afganisztánt, hiszen akkor a szomszédos ország, Pakisztán ellenőrzése alá kerülhetne.
Afganisztánban az elnökválasztás mindkét jelöltje azt hangsúlyozta, hogy mindenképp meg kell állítani a tálibokat. Kérdés, hogy Afganisztánnak önmagában lesz-e ehhez elég ereje azt követően, hogy az amerikai csapatok jórésze az év végéig elhagyja az ország területét. Afganisztán hadserege etnikailag és vallásilag igen megosztott, ezért hadrafoghatóságát sokan kétségbe vonják. Afganisztán jelenlegi elnöke titkos tárgyalásokat folytat a tálibokkal és nem írta alá a stratégiai szerződést az Egyesült Államokkal.
A két elnökjelölt, akiről a hétvégén szavaztak, azt ígéri: ők aláírják a stratégiai szerződést Amerikával. Kérdés, hogy ez elriasztja-e a tálibokat, akik vissza akarják foglalni Afganisztánt az amerikaiak távozása után?