Napi kilenc dollárt hoz össze Mazar-i-Sharif városában Afganisztán egyetlen női taxisa.
“Amikor a tálibok bukása után kiváltottam a taxis engedélyt, akkor mindenki kiröhögött, de ez a munka bátrabbá tett engem. Ha egy utas arról beszél a taxiban, hogy a nőknek nem való az autó vezetése, még kevésbé a taxizás, akkor elmondom neki azt, hogy sok nő sikeres abban, amibe belefog, legyen az bármilyen vállalkozás. Hagyni kell őket, hadd próbálkozzanak!”- érvel Afganisztán egyetlen női taxisa.
Mazar-i-Sharif környékén főként üzbégek és tadzsikok élnek, ők kevésbé szigorúak, mint az Afganisztán déli részén élő pathan törzsek, akik közül a tálibok többsége kikerül. Amikor a tálibok uralmon voltak Afganisztánban, akkor a nők semmilyen munkát sem vállalhattak, számukra kizárólag a családi élet létezett. Ha – nagy ritkán- elhagyhatták az otthonukat, akkor burkát kellett viselniük, amely nemcsak egész testüket borította be, de az arcukat is láthatatlanná tette. Ezenkívül férfi kísérő is mindig kötelező volt, ha el akartak menni otthonról. Tanulni egyáltalán nem tanulhattak.
A szomszédos Pakisztánban tavaly fejbelőtték a tálibok azt a fiatal diáklányt (Malala Yousafzait), aki kiállt a lányok tanulása mellett. Ő a csodával határos módon megmenekült, azóta Nagy-Britanniában él, mert szerepel a tálibok halállistáján csak azért, mert küzd a lányok tanulásáért.
Idén az amerikai csapatok jórészét kivonják Afganisztánból, s a tálibok azzal fenyegetőznek, hogy visszatérnek a hatalomba. Egy új elnöknek kell szembenéznie velük: a két jelölt szombaton mérkőzik meg egymással. Mindketten azt ígérik, hogy respektálják majd a szebbik nem jogait és elszántan küzdeni fognak a tálibok ellen.
Az amerikaiak távozása után nagy kérdés: képes lesz-e a hadsereg és a rendőrség megakadályozni a tálibok visszatérését a hatalomba Afganisztánban?