Miért hízlal és öregít a zaj? A stressz miatt? Az ősember számára minden új zajforrás azonosítása élet-halál kérdése volt. Ez a stressz akkor életmentő lehetett, ma már csak ahhoz járul hozzá, hogy növeli az éhségérzetet és fokozza a keringési betegségek valószínűségét, az infarktus-és agyi katasztrófa veszélyét. Hat centiméter derékbőségben a különbség azok között, akik csendes körülmények között tölthetik el az éjszakát, illetve azok között, akik éjszaka is 60 decibel feletti zajjal kénytelenek együtt élni. A kutatók kezdetben kutyákon kísérleteztek, majd áttértek az emberekre. A repülőterek környékén érezhetően túlsúlyosak a polgártársak!
Ázsia nagyvárosaiban az okoz gondot, hogy az éjszakai órákban is dolgoznak. A nagy kínai gyárvárosok, mint Sencsen az esti órákban is pokoli zajosak. A lakóterület és az üzemcsarnokok nincsenek elválasztva egymástól, mert a zajszigetelés pénzbe kerül. így a munkások éjjel-nappal a zaj áldozatai. A legrosszabb ilyen szempontból a repülőtér és környéke, ahol 180 decibeles zajt produkál az, amikor egy óriásgép felszáll. Ha ez rendszeresen megismétlődik, akkor a szervezet állandó stresszel reagál, tehát gyorsan hízik és öregszik.
A zajártalom csaknem olyan nagy gond Kínában, mint a levegő szennyezettsége, de kevésbé figyelnek rá oda. Pedig a füldugó életmentő lehet. A tartós zajártalom ugyanis annyira destabilizálhatja a szervezetet, hogy látszólag véletlenül összeomolhat a keringési rendszer és leállhat a szív. A tudósok arra is felhívták a figyelmet Japánban, hogy a fiatalok jelentős része olyan hangosan hallgatja a zenét, hogy az már az egészségre is káros. A rockkoncertek hangereje vetekszik a repülőterek zajával és a fiatalok ezt fülhallgatón keresztül “élvezik”.
A csend életmentő lehet. Nem véletlen, hogy a japán nagyvárosokban csend kabinok vannak, ahol egy órát tökéletesen elszigetelve lehet tölteni a világtól, ahol a zaj már általában az éjszakát sem kíméli.