Kínában kritikus állapotban van a természeti környezet, a víz, a levegő és a talaj minősége – állapította meg a kínai környezetvédelmi tárca miniszterhelyettesére hivatkozva, adatokkal alátámasztva a kínai média csütörtökön.
Li Kan-csie úgy fogalmazott, hogy a vízminőséggel kapcsolatban nincs ok derűlátásra, a városok légszennyezettsége pedig súlyos. Az ország tíz legnagyobb vízgyűjtő területének a 9 százaléka kapta tavaly a legrosszabb minősítést. A csaknem 4800 talajvíz-ellenőrző ponton vett vízmintáknak közel a 60 százaléka esett a rossz vagy a nagyon rossz minőségi kategóriába.
A tengerpartokon mért vizek minősége sem jobb. A Kelet-kínai tengeren és Kína kilenc legnagyobb öble közül négyben a mért vízminőség rendkívül gyenge – ismerte el a miniszter-helyettes a környezetvédelmi világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatóján..
A 74 város közül, ahol jelenleg a levegő minőségét mérik, 2013-ban mindössze háromban érték el az országos szabvány határértéknek megfelelő értékeket, ami 4,1 százalékos eredmény. A tíz legsúlyosabban szennyezett levegőjű városból hét található Észak-Kínában. Li szerint az égető helyzetben fel kell gyorsítani az ipari struktúraváltást, az energiahatékonyság javítását, a járművek károsanyag-kibocsátásának megfékezését és az építkezések miatt szálló por kezelését.
A légszennyezés következményei sok helyütt a savas esők, amelyek különösen jellemzővé váltak a Jangce folyó mentén, középső és alsó folyásának déli részén, az ország területének 10,6 százalékát érintve.
A talaj állapotáról a miniszterhelyettes megállapította, hogy a talajpusztulás aktuális, komoly probléma, a mezőgazdaságilag művelhető terület tavaly több mint 80 ezer hektárral csökkent. Kína területének csaknem 31 százaléka, 295 millió hektár van kitéve eróziónak.
A miniszterhelyettes beszámolójában ugyanakkor eredményekről is beszélt azt állítva, hogy a helyzet némileg javult a korábbiakhoz képest. Hozzáfűzte, hogy például a tavaly indított öt éves akcióterv 35 egymáshoz kapcsolódó intézkedést tartalmaz a levegő állapotának javítására. Ezekkel párhuzamosan az ellenőrző szervek is komolyabban veszik a feladatukat és szigorúbban járnak el például a vízkészletek védelme érdekében. Hangsúlyozta, az áprilisban módosított környezetvédelmi törvény a gazdasági növekedés célja elé helyezte a környezet védelmét.