A Google már korábban kivonult Kínából és áthelyezte központját HongKongba. Most csak annyit közöltek, hogy náluk minden rendben van, de tisztában vannak vele, hogy Kínában nem lehet őket elérni. Ez a YouTube-ra is vonatkozik, amely szintén a Google tulajdona. A pekingi internetes rendőrség igen aktív más területeken is: a Twitteren is igyekszik megakadályozni olyan tartalmak terjedését, melyek kapcsolatban vannak a Tienanmen téri vérengzés évfordulójával. Kína sohasem közölt például hivatalos adatokat arról, hogy hányan is haltak meg 1989 júniusában a Tienanmen téren és környékén?
A hatalom érzékenysége azzal is magyarázható, hogy az országot kormányzó kommunista párt belső megosztottságát is mutatta az, hogy a diákok heteken át szabadon tiktakozhattak Peking központi terén. Csao Cejang, a kommunista párt reformista frakciójának vezetője, aki Teng Hsziaoping után a második legfontosabb embernek számított, bele is bukott a válságba. Az utolsó előtti napon sírva kérte a diákokat, hogy fejezzék be a tiltakozást, mert a hadsereg kész leszámolni velük. A diákok egy része haza is ment, de sokan maradtak. A katonák körbezárták a hatalmas teret és többezer embert megöltek Peking kellős közepén.
Csao Cejangot leváltották és házi őrizetben halt meg. Titkára viszont Ven Csiapao, akivel együtt ment ki a Tienanmen térre 1989-ben, később Kína kormányfője lett és 2012-ben vonult nyugdíjba, érdemei teljes elismerése mellett. A New York Times azt írta róla, hogy ő Kína egyik leggazdagabb embere. Vagyonát több millió amerikai dollárra becsülték. Természetesen akkor, amikor a New York Times erről irt, az ő oldalait sem lehetett elérni éppúgy, ahogy most a Google küzd ugyanezzel Kínában.