“A japán fiatalok nem éhesek a sikerre, nem vállalják a katonás fegyelmet, a lemondást. A külföldiek viszont csakis saját magukra számíthatnak. Ők mindent egy lapra tettek fel: a szumora!”- nyilatkozta Japán egyik legismertebb szumóoktatója a BBC-nek. Az életforma csakugyan kemény. Nemcsak a sok edzés miatt, hanem azért is, mert a szumóbirkózóknak állandóan fokozniuk kell a koncentrálókészségüket is. Nem elég ugyanis a hatalmas test és a kigyúrt izmok, a szumóharc a fejben dől el. Aki nem képes arra, hogy a döntő pillanatban jobban koncentráljon, mint az ellenfele, abból sohasem lesz bajnok.
A japán fiatalok nem vállalják a nagy strapát. Nem edzenek annyit, mint a külföldiek és nem is veszik olyan komolyan a szumót, mint a mongol, vagy bolgár birkózók. Egyre jobban zavarja őket, hogy a lányok nem csodálják már őket, hanem inkább nevetnek rajtuk. Ezt nehéz elviselni az ifjú szumóbajnok jelölteknek, ezért aztán nem is fárasztják komolyan magukat.
Szülővárosuk így is szponzorálja őket, akár bajnokok lesznek, akár nem. A külföldi mögött viszont csak akkor van szponzor, ha nyer, ezért aztán ők mindent beleadnak. Az utóbbi idők nagy szumóbajnokai ezért Mongóliából érkeztek Japánba. Ez a tendencia folytatódni fog, mert a japán fiatalok számára a szumó elveszítette a vonzerejét- magyarázta búsan a BBC-nek a tradicionális japán birkózás egyik legkiválóbb oktatója.