Yoo Byuneun, a titokzatos üzletember volt a tulajdonosa annak a társaságnak, mely a szerencsétlenül járt kompot üzemeltette Dél-Koreában. 476-an voltak a komp fedélzetén, amikor az elsüllyedt. Ebből 174 embert mentettek meg és 58-an szerepelnek még mindig az eltűntek listáján. A többiek meghaltak. A 15 fős személyzet minden tagja előzetesben. Négy tiszt ellen vádat emeltek emberölés címén, a kapitány ugyanis elrendelte, hogy mindenki maradjon a kabinjában és ezzel sok diák halálát okozta. A legtöbb áldozat egy középiskola diákja volt.
A tulajt azzal gyanúsítják, hogy nem képezte ki megfelelően a személyzetet katasztrófahelyzetekre. Jellemző, hogy a kapitány és a személyzet az elsők között menekült el a süllyedő kompról, magukra hagyva a gondjaikra bízott utasokat. A tulaj milliárdos vállalkozó, aki egy szekta feje is egyben. A szekta keresztény tanokat hirdet, de egyben keleti harcművészetre is oktatja tagjait. Maga a szekta vezére is állítólag képzett harcos. Legidősebb fiát is keresi a rendőrség, mert ő volt a cég ügyvezető igazgatója. Az ő fejére 100 ezer dolláros vérdíjat tűztek ki.
Az áldozatokat mártíroknak tekintik Dél-Koreában, ahol a kormányfő is lemondott a kompkatasztrófa miatt. A közvélemény példás ítéletet követel, de lehet, hogy mégsem kap súlyos ítéletet a tulaj, ha elkapják.
Mégpedig egy joghézag miatt. Régebben a törvény a tulajdonost tette felelőssé azért, hogy megfelelő vezetést állítson a cég élére és számonkérje rajta a biztonsági előírások betartását. A parlament viszont módosította a törvényt és kivette belőle ezt a passzust, mondván: majd a közlekedési minisztérium rendeletben szabályozza a tulaj és a menedzsment felelősségét közlekedési katasztrófa esetén. Csakhogy a közlekedési minisztérium ezt mindmáig nem tette meg, így a szerencsétlenül járt komp tulajdonosa megúszhatja a súlyos ítéletet, ha elkapják.
Egyelőre csak a tulajdonos lányát sikerült elfogni.