Vajon pihennek-e többet a japánok, ha lesz még egy munkaszüneti nap az évben? Ez csak 2016 után derül ki, mert csak akkor indul az új ünnep, a Hegy napja. A baj az, hogy a japánok jelentős része a munkájának él és nem is tud pihenni. Ez vezet a karosihoz, vagyis ahhoz, hogy sokan Japánban egészen egyszerűen halálra dolgozzák magukat. Jó példa erre a szabadság sorsa Japánban. Egy átlagos munkavállaló éves szabadsága általában 10-20 nap. Hány napot vesz ki ebből egy átlagos japán dolgozó? Nyolcat.
Igyekeznek megfelelni a külső elvárásoknak és a saját belső mércéjüknek. Márpedig a japán férfi számára a munka az, amellyel igazolhatja létét a családja, a társadalom és a világ előtt. A japán nők nem ilyenek. Számukra az első a család. Ők egyre többen vannak a munkaerő piacon és egyáltalán nem olyan munkamániásak, mint a férfiak. Ők minden plusz szabad napnak örülnek, tehát nekik akarna kedveskedni a konzervatív kormányzat?
Egyáltalán nem ez a fő cél. Abe Sinzo miniszterelnök azt szeretné, ha a japánok kevesebbet dolgoznának és többet fogyasztanának. Japánban stagnált a hazai fogyasztás az elmúlt 20 évben. Ezen szeretne változtatni a liberális-konzervatív kormány az új munkaszüneti nappal. A munkahelyen ugyanis nem fogyasztanak a japánok, de a szabadnapon igen. A Hegy napján nyilván elárasztják a népszerű kiránduló helyeket és a munkamániás japánok végre felfedezik a pihenés és a fogyasztás örömét. Legalábbis ez a kormány terve Japánban, ahol 2016-tól megünneplik a Hegy napját.