Jinglakot azután vették őrizetbe, hogy tárgyalt a katonai hatalomátvételt hirdető hadsereg vezérkari főnökével, Prajuth Csan-ocsa tábornokkal. Ennek a találkozónak a részleteiről nem adtak ki hivatalos tájékoztatást, de Jinglakot állítólag több órán át kihallgatták, majd néhány családtagjával együtt ismeretlen helyre vitték. Bár betiltották a tüntetéseket, több száz ember gyűlt össze egy bangkoki bevásárlónegyedben, hogy tüntessenek a katonai hatalomátvétel ellen. Miközben a helyi televíziók továbbra is a hadsereg által cenzúrázott híreket közlik, a Bangkokból tudósító hírügynökségek szerint gyakorlatilag győzelemként értékelték a katonai puccsot a kormányellenes erők, akik november óta demonstráltak Jinglak Sinavatra miniszterelnök és kabinetje távozásáért. Ezt jelzi az is, hogy Prajuth – aki az újonnan felállított a Nemzeti Béke- és Rendfenntartó Tanácsnak a főparancsnoka – pénteken közölte, hogy előbb reformokra van szükség, csak utána következhetnek a választások. Prajuth kedden még csak rendkívüli állapotot hirdetett a fegyvere erők nevében, ám miután magához rendelte a szemben álló két tábor, az ellenzéki Demokrata Párt illetve a kormányt támogató Pheu Thai párt vezetőit, kiderült, hogy nincs közeledés a válságból kivezető út megítélésében. A tábornok ezzel magyarázta a csütörtöki hatalomátvételt. A főparancsnokság mintegy 150 politikusnak megtiltotta, hogy elhagyják az országot. Egyes hírek szerint a katonák Jinglakon kívül több más politikust, köztük az ügyvezető kormány néhány miniszterét is őrizetbe vették. A főparancsnokság több száz állami hivatalnokkal is találkozott, akiktől azt kérte, hogy folytassák munkájukat, járuljanak hozzá gazdasági, szociális és politikai reformok megalkotásához. Ha ez a folyamat békésen megy végbe, akkor lehet visszaadni a népnek a hatalmat választások útján – mondta. Lényegében ez volt az egyik fő követelése a november óta demonstráló kormányellenes erőknek, amelyek nem kívántak új választásokat, ugyanis 2001 óta minden választáson Thakszin Sinavatra illetve utódpártjai győztek, így lett 2011-től leánytestvére, Jinglak a kormányfő a főleg szegényebb északi parasztok, az úgynevezett vörös ingesek támogatásával. Az ellenzék a választások helyett előbb reformokat kívánt. Esedékes volt, hogy felkeresse Prajuth főparancsnok Bhumibol Aduljadezs királyt a Hua Hin-i palotában, hogy utólagos hozzájárulást kérjen a hatalomátvételhez az uralkodótól, aki 1946 óta áll az alkotmányos monarchia élén. A hadsereg gyakorta beavatkozott Thaiföldön a politikába, az alkotmányos monarchia 1932-ben történt bevezetése óta 18 puccs volt, a csütörtökit megelőzően legutóbb 2006-ban, akkor Thakszin Sinavatra kormányát döntötték meg.
A külvilág az Egyesült Államoktól az Európai Unióig elmarasztalta a thai hadsereg vezetését a hatalomátvételért. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint nem volt indok a puccsra, amelynek „negatív következménye” lehet a kapcsolatokra, különösen a katonai együttműködésre. Sürgette, hogy mielőbb tartsanak választásokat, hogy a nép akarata érvényesülhessen. Pénteken a Nemzeti Béke és Rend megőrzésének Tanácsa meghívta tájékoztatóra a követségek képviselőit, ám mint a Reuters jelentette, többen is távol maradtak, így jelezve, hogy nem értenek egyet a katonai puccsal.
Bár a magyar Külügyminisztérium is azt tanácsolja, hogy legyenek figyelemmel, akik Thaiföldre utaznak, és lehetőleg kerüljék a politikai demonstrációkat, a délkelet-ázsiai országba való utazástól nem tanácsolnak el. A kint tartózkodó magyarok is arról számolnak be, hogy a turizmust gyakorlatilag semmilyen szinten nem befolyásolja a katonai hatalomátvétel.