Mindennek azért van különösen nagy jelentősége, mert a két állam viszonya a függetlenség kikiáltása óta feszült. Három háborút is vívtak egymással, időközben pedig mind India, mind pedig Pakisztán atomhatalom lett. Pakisztánnak továbbra is területi követelései vannak, mindenekelőtt Kasmirban, ahol a lakosság többsége muzulmán. A helyi iszlamista szervezetek Indiában terrorista alakulatoknak számítanak. Pakisztán katonai hírszerzése aktívan támogatja ezeket a szervezeteket, melyek gyakran hajtanak végre merényleteket Indiában. A legnevezetesebb merényletsorozat 2008-ban volt Mumbaiban, az egykori Bombay-ben.
Az iszlamista terroristák több luxusszállodát elfoglaltak és sok túszt ejtettek. Végül az indiai terrorelhárító szolgálat legyűrte őket, de igen sok volt a halálos áldozat. Maguk a terroristák is majdnem mind meghaltak. Egy élte túl a merényletsorozatot, őt az indiai bíróság halálra ítélte. Ki is végezték, Pakisztán tiltakozása ellenére.
Még pikánsabbá teszi a helyzetet az, hogy Narendra Modi pártja, a BJP a hindu többség szószólója és elég határozottan bírálja a muzulmán kisebbség iszlamista szélsőségeit. Modi államában, Gujaratban 2002-ben muzulmánellenes pogrom volt, több mint 1200 muzulmán meghalt. Azóta a 150 milliós muzulmán kisebbség gyanakvással tekint a BJP-re és személyesen Narendra Modira.
Különösen fontos tehát, hogy a muzulmán többségű Pakisztán kormányfője is ott lesz Modi beiktatásán, május 26-án. A soknemzetiségű és sokvallású Indiában Narendra Modinak óvatosan kell kormányoznia, hiszen az iszlamista terrorizmus kísértete hétköznapi valóság Pakisztánban és Afganisztánban. Ezt mindenképp szeretné elkerülni India új miniszterelnöke, aki minden bizonnyal ezért is hívta meg a beiktatási ünnepségre az ősi ellenség, Pakisztán kormányfőjét.