Tegnap az egyiptomi külügyminiszter arról számolt be Tuniszban, hogy 2500 honfitársát már sikerült kimenteni. Nincsenek pontos statisztikáik, de akár 10 ezer is lehet a határon rekedt egyiptomiak száma. Szameh Soukri azt nem tudta megmondani, hogy mennyi időbe telik, amíg mindannyian hazakerülnek.
A menekülők a határ líbiai oldalán várnak, Tunézia ugyanis csak azokat engedi be közülük, akik igazolni tudják, hogy onnét hazaviszik őket. Pénteken már több száz egyiptomi rohamozta meg a rasz dzsediri átkelőt, a líbiai határőrök csak figyelmezető lövésekkel tudták visszariasztani őket.
Tunézia közölte: nem nyit tábort a Líbiából menekülő arab és ázsiai munkások elhelyezésére, mint ahogy 2011-ben tette, a Kadhafi megdöntéséhez vezető polgárháború idején. Ezúttal arra kért minden érintett államot, hogy szervezzék meg a polgáraik hazajuttatását. Csak akkor engedik be őket Tunéziába, ha már biztosított a továbbszállításuk.
Július közepe óta véres harcok folynak Tripoliban és Bengáziban az egymással vetélkedő líbiai fegyveres csoportok között. A főváros repülőtere zárva van, mióta a múlt hónap közepén iszlámista fegyveresek megtámadták, hogy elfoglalják a volt lázadókból álló Zintan brigádtól, amely a 2011-es felkelés óta tartja ellenőrzése alatt a légikikötőt.
Egy egyiptomi nőt tévedésből agyonlőttek a lakásában Bengáziban. Tripoliban pedig 24 egyiptomi munkás vesztette életét a múlt héten, amikor rakétatalálat érte a szállásukat. Azt, hogy mennyi egyiptomi munkás is van Líbiában, senki sem tudja. Nemzetközi szervezetek is csak az évekkel ezelőtti helyzetről beszélnek, arról is nagyon nagy szórással: azt mondják, 2011 előtt 330 ezer és másfél millió között volt a számuk. Az ahramonline szerint azoknak, akik közvetlenül a líbiai-egyiptomi határon át akarnak hazatérni, könnyebb a dolguk, mint azoknak, akik Tunézia felé kénytelenek kerülni. A Matrouh kormányzóságban működő Szallum átkelőhelyen naponta 4 ezren érkeznek haza, a kormányzó szerint már 50 ezren lépték át ott a határt a múlt hónapban.