A Fülöp-szigetek azzal vádolta meg Kínát szerdán, hogy az leszállópályát épít egy vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri zátonyon, ami tovább fokozhatja az utóbbi napokban elmérgesedett viszályokat a térségben.
A manilai külügyi szóvivő, Charles Jose azt mondta, hogy a Fülöp-szigeteki haditengerészet felvételei alapján Kína az elmúlt hetekben földet és építőanyagokat hordott a Johnson South(kínaiul Csikua)-zátonyhoz, vélhetően azzal a céllal, hogy ott leszállópályát építsen.
A szóvivő hozzátette: az építkezés sérti a felek dél-kínai-tengeri magatartásáról szóló nyilatkozatot, amelyet Kína és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) adott ki 2002-ben. Manila emiatt diplomáciai tiltakozásának adott hangot, és a kérdést felvetette az ASEAN hétvégi csúcstalálkozóján is.
A Spratly-szigetekhez tartozó zátony kínai ellenőrzés alatt áll. Ugyanakkor a Spratly-szigetek hovatartozása hosszú ideje vita tárgyát képezi Kína, a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan között. A térségben Tajvan és a Fülöp-szigetek is rendelkezik leszállópályával.
Megfigyelők szerint az esetleges kínai építkezés tovább feszítené a húrt az elmúlt napokban elmérgesedett vitákat illetően.
Az ASEAN hétfőn nyilatkozatban aggodalmának adott hangot Kína magatartása miatt, míg John Kerry amerikai külügyminiszter – a tárca szóvivője szerint – provokatívnak nevezte Peking lépéseit. Kína az állítólagos építkezés mellett a közelmúltban a Dél-kínai-tenger egy vitatott részére vontatott egy olajfúró tornyot, amelynek közelében több kisebb incidens történt a kínai és a vietnami parti őrség között.
Ugyanakkor Peking szerdán tagadta, hogy Kerry elítélte volna fellépését. A kínai külügyi szóvivő szerint az amerikai miniszter nem nevezte provokatívnak Kína lépéseit az előző nap kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetése alatt, ehelyett azt mondta, hogy Washington nem foglal állást a vitákban. A kínai külügy egyébként korábban az Egyesült Államokat vádolta a feszültségek szításával, és óvatosságra intette Washingtont.
Kína gyakorlatilag a teljes Dél-kínai-tengert magáénak tartja történelmi indokokra hivatkozva. A terület hovatartozása már csak azért is fontos, mert ott évente ötezer milliárd dollár értékű kereskedelmi szállítmányok haladnak át, és a tengerfenék felmérések szerint jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyeket rejt.