Nem véletlenül ünnepelte a május elsejét a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományban Hszi Csinping, aki a kormányzó kommunista párt belbiztonsági főnöke is. Az ujgurok a lakosság mintegy 40%-át teszik ki a tartományban, vagyis kisebbségbe kerültek a saját szülőföldjükön, holott amikor a kínai Népi Felszabadító Hadsereg 65 évvel ezelőtt elfoglalta a területet, akkor a kínaiak számaránya alig haladta meg a 10%-ot.
Az iparosítás nagy kínai betelepítéssel járt, de az ujgur őslakosság alig jutott munkahelyhez.
Hszi Csinping ellátogatott Kasgarba is. Ez a város az ujgurok régi fővárosa, ahol igen erős az iszlám hagyomány. A környéken viszont igen sok a munkanélküli fiatal, akik közül sokan beállhatnak az iszlamista milíciákba. Hangsúlyozta Kína első embere, hogy olyan ipart kell fejleszteni a Hszincsiang-Ujgur tartományban, amely munkát ad a nem túlságosan képzett és kínaiul nemigen tudó helyi fiataloknak is.
A mézesmadzag és a korbács politikáját egyidőben alkalmazza Peking: legutóbb a belbiztonsági bizottság kíméletlen harcot hirdetett meg a vallási fanatizmus és a terrorizmus, valamint a szeparatizmus ellen. Kínában a nemzeti kisebbségek jogaiért küzdő egyének, vagy csoportok elég könnyen megkapják a szeparatista, vagy terrorista jelzőt.
Azzalis tisztában vannak Pekingben, hogy pusztán rendőri és katonai erővel nem lehet fenntartani a nyugalmat. Ehhez gazdasági sikerek kellenek. Az ujgur őslakosságnak is részt kell kapnia a kínai gazdasági csodából, ellenkező esetben erősödhet a vallási fanatizmus és a szeparatizmus hatása a Hszincsiang-Ujgur tartományban- állapította meg Kína első embere, aki az ujgur kisebbség ősi földjén tett körutat Kína határvidékén.