Mikor és hogyan került kapcsolatba Bangladessel?
-1996-ban a Videoton Külker Rt.-vel egy állami delegáció tagjaként, a bangladesi honvédelmi minisztérium meghívására utaztunk ki. Egy hónap múlva hívott a külügyminisztérium, hogy a bangladesi miniszterelnöki hivatal rajtuk keresztül szeretne felkérni a tiszteletbeli konzuli címre. Először nagyon meglepődtem, de aztán úgy éreztem, hogy ha egy 150 milliós ország bíz meg, akkor ezt nagy büszkeséggel el kell fogadni. A konzuli képviseletet 2002-ben nyitottam meg.
Mit kell tudni Bangladesről?
-Az ország a Bengáli-öböl partvidékén fekszik India és Mianmar (Burma) szomszédságában. Több mint 200 folyó ömlik az öbölbe, lakossága 150 millió fő körül van. Bár sokan annak tartják, de én azt mondom, hogy messze nem a világ legszegényebb országa, a gazdasági fejlődés már elég látványos.
Milyen a kapcsolat Magyarország és Banglades között?
-Sajnos Európa ezen a része nem ismeri annyira Bangladest, mint például Németország, amivel isteni jó kapcsolata, több milliárd eurós forgalma van. Az Egyesült Királysággal történelmileg is nagyon jó kapcsolata van, nagyon sok bangladesi él kint, ahogy Ausztriában is ma már több mint ezren élnek, míg Magyarországon mindössze huszan. Ha itt is lenne egy bangladesi közösség, akkor talán kulturális tekintetben lehetne valahogy előrelépni különböző rendezvények szervezésével.
Milyen területeken lehetne a két ország kapcsolatait elmélyíteni?
-Magyarországon rengeteg bangladesi terméket lehet találni, sajnos azonban ezek a nagy európai multicégeken keresztül kerülnek be hozzánk. A nagy távolság miatt a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok elenyészők és sajnos állami szándék sincsen, hogy ez megváltozzon. Valamiért átsiklik a diplomácia Banglades felett. Éppen ezért én az oktatásban látnám az egyetlen kiutat. 2-3 éve kötöttünk is egy megállapodást a Szent István Egyetem veszprémi egysége és a bangladesi Daffodil Egyetem között, főleg az IT-fejlesztésben. Az oktatásból kiindulva ki lehetne törni ebből az állóvízből.