Horogkereszt alatt szerveződnek a fiatal nácik

A Kína és Dél-Korea elleni nacionalista tüntetéseken mind gyakrabban látható a náci birodalom horogkeresztes zászlaja a japán császári lobogó mellett. Tokióban megünnepelték Hitler 125. születésnapját is.

 

 

 

 

Európával ellentétben Japánban a náci jelképek nincsenek betiltva, bár 1945 előtt Japán a náci Németország legerősebb szövetségese volt. Oshima ezredes, a japán hírszerzés európai főnöke Hitler kedvence volt. A Führer sok olyan fontos információt is megosztott vele, melyet még a saját embereivel sem közölt. Oshima ezredes kódját viszont megfejtette az amerikai hírszerzés, ezért Marshall tábornok, az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke a világháború után gyakran mondogatta: Oshima volt a legjobb forrásunk. Neki köszönhetjük, hogy a Führer terveit jobban ismertük, mint sok német tábornok.

Az antiszemitizmus sohasem volt erős Japánban, hiszen zsidók sem éltek ott. A náci birodalom antiszemita politikáját Tokió teljes mértékben támogatta. Egyetlen diplomata merte megszegni a szabályt, aki a világháború idején konzul volt Litvániában. Chiune Sugihara a külügy tilalma ellenére tranzit vízumot adott ki sokezer menekülő zsidónak, akinek így megmenthette az életét. Ő a japán Oskar Schindler. Szülőföldjén a szobra áll.

Ám a fiatal japán nácik nem őt csodálják, hanem Hitlert. Ugyanolyan elszánt harcot hirdetnek a kínaiak és a koreaiak ellen, mint a Führer a zsidók ellen. 1945 előtt a japán császári csapatok brutálisan bántak a leigázott koreaiak és kínaiak millióival. Pekingben ma Holocaustnak nevezik a nankingi vérengzést, amikor a japán császári csapatok Kína akkori fővárosának lakosait legyilkolták. Háromszázezer kínait öltek meg, a fiatal nőket pedig szexrabszolgaként bordélyházakba küldték. Mindezt a mai napig felrójják Japánnak a kínaiak és a koreaiak, annális inkább, mert a konzervatív kormányfő és miniszterei ellátogattak a Jaszukuni szentélybe. Oda, ahol a háborús bűnösök emlékét is őrzik.

A kisszámú japán náci természetesen ilyenkor tapsol a liberális-konzervatív kormánynak. Ugyanez a helyzet, amikor Abe Sinzo miniszterelnök fellép Kínával, vagy Dél-Koreával szemben a szigetvitákban. Csakhogy a japán nácik még sok mást is követelnek: például azt, hogy Japán mondja fel a védelmi szövetséget az USA-val és hozzon létre újra erős hadsereget úgy, mint 1945 előtt, amikor Hitler szövetségeseként harcolt Amerikával, Angliával, Kínával és a nagy Szovjetunióval szemben. A horogkereszt alatt gyülekező japán náci csoportokat az sem zavarja, hogy Japán és a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett 1945-ben.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez