Az EU és Tajvan közti kereskedelem összege évente mintegy ötven milliárd euró, jelentős tajvani export-többlettel, a kis sziget számos jelentős beruházással rendelkezik Európában. A tajvani politika alapvetően a Kínával fenntartott viszonyról szól. A két nagy politikai erőt: a “kékeket” és a “zöldeket” ez különbözteti meg egymástól, s a társadalmat is élesen megosztja.
Az egyesülést támogató kék tábor (Pan-Blue Colaition) az 1949-ben a szigetre települt Kínai Köztársaság fikciójában gondolkodik: nem adták fel a kommunistává lett szárazföld “visszahódítását”, beleértve Mongóliát és Tibetet, melyet Kína szerves részének tartanak. A zöld tábor (Pan-Green Coalition) hosszabb távon a független Tajvant preferálja, és máris eltúlzottnak tartja a Kínával való együttműködést.
Az ukrán válság árnyékéban diákok egy csoportja foglalta el a tajpeji parlament épületét, hogy így tiltakozzon a tajvani-kínai kereskedelmi szerződés ratifikálása ellen. Az erőszakos megmozdulás ismét bebizonyította, hogy a Kínával való kapcsolatrendszer kérdése végletesen megosztja a tajvani társadalmat.
A nyomasztó demográfiai helyzetet, valamint a túlzsúfolt kis sziget környezeti, és közlekedési problémáit a politikában felülírja a kínai és tajvani identitás közti éles ellentét. A politikai enyhülés csendes, de biztos jeleként naponta 180 légi járat közlekedik Kína és Tajvan között, létrejött a bűnügyi együttműködés is.
Több millió kínai látogat évente a szigetre, ahol a műkincsek, és kulturális emlékek inkább fennmaradtak. A tajvani társadalom ma is túl hierarchikus, elakadt a demokratizálás folyamata. Az uniós szakértők számára ez azért lényeges, mert úgy kell kapcsolatot tartaniuk Tajvannal, hogy az ne sértse a pekingi kormány érzékenységét.
Tajvannak Kína az első, és az EU a negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere. S ahogy bővül a Tajvani-szoroson átívelő kereskedelem, úgy bővülhet a sziget és az unió közti gazdasági együttműködés is. Az EU a legnagyobb külföldi befektető. Tajvan régóta sürgeti, Brüsszel velük is kössön szabadkereskedelmi megállapodást, ahogy legnagyobb versenytársával, Dél-Koreával is tette.
A konferencián Tajvan főbb uniós kereskedelmi partnerei közül Cseh- és Lengyelországot, több szlovákiai beruházást, a tengerforgalom terén pedig Romániát említették. Hazánk neve nem szerepelt az összefoglalóban.