Kína a fegyverembargó beszüntetését kéri az Európai Uniótól

A kormányzati irat összefoglalja a Kína és az EU közötti stratégiai partnerség elmúlt tíz évének eredményeit, majd felvázolja a kapcsolatok elmélyítésének tervezett területeit. Megállapítja, hogy az EU Kína első számú kereskedelmi partnere volt az elmúlt évtizedben, évi kereskedelmi forgalma már meghaladja az 550 milliárd dollárt, a két irányban évente összesen 5 millió utazást bonyolítanak le.
Kína aktívan törekszik a befektetésvédelmi megállapodás folyamatban lévő tárgyalásainak mielőbbi befejezésére – fogalmaznak a szerzők. Hozzáteszik: Kína szívesen lát a helyi törvények szerint működő európai pénzintézeteket az országban, s együttműködésre törekszik például az urbanizációs fejlesztésekben, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés a tudományos technológia és az informatika területén. Részletesen szólnak a környezetvédelmet, az egészségügyet, az oktatást, a minőségellenőrzést, az online kereskedelmet és az idegenforgalmat érintő lehetőségekről is.
2020-ig a diákcserében részt vevő kínai és uniós fiatalok számát 300 ezerre kívánják növelni. Kína szeretné, ha állampolgárainak jogait hatékonyabban védenék az unióban, és arra is számít, hogy megkönnyítik beutazásukat az EU-ba.
Kína a jó kapcsolatok feltételéül szabja, hogy az EU ellenezze Tajvan függetlenedésének bármilyen formáját, s támogassa a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlődését. A dokumentumban leszögezik, hogy a tajvani kérdés Kína alapvető érdekeinek egyike, s reményüket fejezik ki, hogy az unió ezért óvatosan kezeli azt. Hangsúlyozzák, hogy az EU-tagországok és Tajvan közötti kapcsolatok nem lehetnek hivatalosak, nem adhatnak el Tajvannak fegyvert vagy katonai célokra használható technológiát, eszközöket.
A dokumentum kitér a tibeti kérdés “helyes kezelésére” is, felhívja a figyelmet arra, hogy Peking ellenzi “a dalai láma csoportjából” származó vezetők látogatását az unióban, találkozásukat uniós vezetőkkel és bármilyen támogatást a Tibet függetlenségét célzó, Kína-ellenes cselekményekhez.
Kína kész az emberjogi párbeszédre az EU-val, miközben arra figyelmeztet, hogy az unió tárgyilagos és méltányos módon ítélje meg a kínai helyzetet, s vessen véget annak, hogy egyes eseteket felhasználva beavatkozik a kínai belügyekbe. Peking leszögezte, hogy a terrorizmus elleni együttműködést a kölcsönös tisztelet és az egyenlőség alapján képzeli el, a “kettős mérce” elutasításával.
Hszi Csin-ping kínai államelnök-pártfőtitkár szerdán érkezett vissza négy országot érintő európai körútjáról. Részt vett a hágai biztonsági konferencián, Párizsban meglátogatta az UNESCO-központot, Brüsszelben pedig kínai államfőként először felkereste az Európai Unió vezető intézményeit.