„Mostani találkozónkról a harctéri jelentés fogalma jut eszembe. Be szeretném mutatni, hogy a különböző frontokon hogy állunk” – mondta előadása elején Németh Zsolt. Ezek között az intézményi szolgálatot, a gazdasági frontot, a keleti és a nyugati frontot, valamint a déli irányt, vagyis az afrikai kapcsolatokat és mindezeken túl a szomszédainkkal való kapcsolatokat említette. „A frontokon előfordul, hogy vannak néha veszteségek, a barátságok fontosak, de nem feltétlenül jó, hogyha mindenki a barátunk” – jelentette ki.
A külügyi államtitkár kiemelten szólt a keleti nyitás politikájáról: „Keleti szél fúj a világgazdaságban, de nyugati zászlók alatt hajózunk. A keleti nyitás fogalma bekerült a közgondolkodásba, 2010 nyarán útjára indult az Orient projekt, amely a keletpolitika tudományos megalapozását segítette.”
Elmondta, hogy kettős a cél: forrásbevonás és hazánk nemzetközi felértékelése. „Látványosan haladtunk az elmúlt években, sok új barátra tettünk szert az ázsiai és keleti vezetők körében.” Hozzátette, hogy a keleti nyitás ellenére a nyugati kapcsolataink megőrizték dominanciájukat. Példaként említette, hogy az amerikai és németországi mutatóink is erősödtek az elmúlt négy év során.
Német Zsolt egyértelműsítette a véleményét az ukrajnai válsággal kapcsolatban. „A keleti nyitás következtében Oroszországgal való kapcsolataink mindenféle ellentétes híreszteléssel ellentétben nem bizonytalanodtak el. A Krím megszállása viszont Magyarország számára elfogadhatatlan. Ez kifejezetten ellenkezik a magyar nemzetpolitika fundamentumával, amely két dolgot zár ki: az elcsatolást és az erőszakot, ugyanakkor Ukrajnától elvárjuk, hogy érvényesítse a kisebbségi jogokat. Értetlenül állunk azelőtt az álláspont előtt, hogy a kisebbségi arányszámot, ami alapján hivatalossá válhat egy kisebbség anyanyelve 10-ről 30 százalékra akarják emelni.”
Megemlítette még, hogy a keleti nyitás politikájába tartozik a paksi atomerőmű korszerűsítése is. „Nem érinti a magyar külpolitika biztonságpolitikai identitását. Kölcsönösen előnyös üzleteket – ahogy mindenki – kötni akarunk Oroszországgal” – mondta.
Német Zsolt egy, a négyéves külügyi szolgálatról szóló kiadványt is bemutatott, amely elmondása szerint bepillantást nyújt a magyar diplomácia reformjába.