Mint az elkülönülés egysége és a kohézió, a ház egyszerre működik egyágyas szobaként és szobák gyűjteményeként is. Egy egyszerű program vezérli a padlószintek beállítását azon kívánságok szerint, hogy mire szeretnénk épp használni az aktuális szinteket. A ház teret ad az intimitásnak, de szükség esetén vendégfogadáskor átalakíthatjuk az egész házat.
Sou Fujimoto azt mondta: „Az az érdekesség, hogy ezek nem hermetikusan elzárt helységek, de egyedülállóan relatív az összecsatolásuk. Hallani lehet a másik ember hangját és vitakor átugorhatunk egy másik ágra. Ezek a pillanatok teljesebbek, mintha egy sűrű térben történnének.”
A szobák alapterülete 21 – 81 négyzetméter és minden emelet különböző lépcsőkkel és létrákkal kapcsolódik egymáshoz, beleértve a fix és mozgatható részeket is és egyszerre biztosít ülő és működési tereket.
Az épület rövid ívét egy vékony fehér acélváz biztosítja. Fehér nyír padlózata van és a közüzemi eszközök teljesen rejtve maradnak. Egyes padlóelemek padlófűtéssel vannak felszerelve, amelyek sokat segítenek a téli hónapokban, míg a stratégiai szempontok alapján elhelyezett nyílászárók biztosítják a levegő áramlását, így maximalizálva nyáron a szellőztetést és hűtést is.
Az épületgépészeti berendezések, valamint a tárolóhelység az északi fekvésű falba vannak építve, továbbá függönyök kerültek beépítésre, ezzel biztosítva a lehetőséget a magánéletre, valamint az összes helység egybenyitására.
Sou Fujimoto elmondta: „Maga az acélváz nem is hasonlít egy fára, mégis ezen a helyen átélhető a modern élet és a régmúlt lakóélmény, mikor még fákon éltünk. Egy ilyen környezetben az építészet, a bútorok és a test közös, a természetesség nem mesterkélt.”
{youtube}YQa9qVdrefM{/youtube}
