Az első, a legveszélyesebb hely Tokió, amelynek Jokohamával együtt 37 millió lakosa van. Bármikor jöhet egy újabb földrengés. Olyan mint a Kanto, amely 1923-ban elpusztította a két várost. 142 ezren maradtak a romok alatt. Osaka és Kobe, amelyek együttes népessége 14,6 millió a negyedik helyen áll. Itt 1995-ben pusztított nagy földrengés, ezenkívül állandó veszély a cunami, amely oly csúnyán elbánt Fukushimával és az atomerőművel.
A veszélyes városok tízes listáján szerepel még Nagoja is. Itt is ugyanazok a veszélyek, mint Japánban általában. A csendes-óceáni árok permanens földrengésveszélyt jelent és akkor még nem beszéltünk a rendszeresen ismétlődő cunamikról.
A második legveszélyesebb város Manila, amely ugyancsak a csendes-óceáni árokban fekszik. A Fülöp-szigeteket szinte minden évben sújtja valamilyen hurrikán. Manila egy részét ilyenkor elárasztja a víz.
A harmadik legveszélyesebb körzet a Gyöngy folyó deltája Kínában. Ez a világ egyik legdinamikusabban fejlődő körzete, a GDP meghaladja a 690 milliárd dollárt. Ide tartozik HongKong, Makao, Sencsen, Dongguan és Kanton. Összesen több mint 42 millió ember. A tájfun szót itt találták ki, nem véletlenül. Kínából még Sanghaj szerepel a veszély listán. A Mennyei Birodalom legnagyobb városát elöntheti a víz, tájfun idején ugyanis visszafelé folynak a folyók.
Dzsakarta az ötödik a veszély listán. Indonézia fővárosának 40%-a a tengerszint alatt fekszik. Egy árvíz bármikor bekövetkezhet. Ugyanez lehet Kolkataban, az egykori Kalkuttában, ahol a 10 milliós nyomornegyedet rendszeresen elönti a víz, ha nagyobb vihar van.
Végül a tizedik a listán Teherán. A 13,6 millió lakost a földrengés fenyegeti. Legutóbb 1830-ban volt ilyen Irán fővárosában.
A Swiss Re biztosító világcég állította össze a listát. Nekik ez létfontosságú, hiszen ennek alapján kötik meg a biztosításokat. Az egyetlen nem ázsiai város Los Angeles. Persze ez csak a természeti katasztrófákra vonatkozik. Golyót kapni Bejrútban, vagy Kairóban könnyebben lehet, mint Tokióban.