A kutatások hatodik napján az Egyesült Államok felől érkezett új adat, ami egészen más színben tünteti fel a történteket. Ezek szerint a Malaysia Airlines eltűnt 777-esének hajtóművei még négy órán keresztül működtek azután, hogy a géppel megszakadt a kapcsolat és megszűntek a polgári irányítás számára a transzponderről küldött repülési adatok.
A transzponder leállása vagy lekapcsolása után is működött ugyanis a repülőgépre telepített ACARS-rendszer, az a szisztéma, amely automatikus üzemmódban időről időre adatokat küld a gép fő berendezéseinek állapotáról és a hajtóművekről a gép és a hajtóművek gyártójának illetve a légitársaság karbantartó részlegének.
Mint emlékezetes, az Air France A330-asának 2009-ben történt eltűnése után is az ACARS-adatai jelentették az első támpontot arról, hogy mi történt az utasszállítóval az Atlanti-óceán felett.
A Wall Street Jounal-nek nyilatkozó ausztráliai szakértő hozzátette, ezek szerint az adatok szerint ha a repülőgép pilótái esetleg nem voltak eszméletüknél, a gép automata rendszerei a beállított értékek szerint addig vezették volna a gépet, amíg tart az üzemanyag.
Az, hogy a transzponder működése leáll és ugyanakkor megszűnik a géppel mindenfajta más kommunikáció, vagy szándékosságot, vagy valamiféle katasztrofális elektromos hibát feltételez, mondja a szakértő, ugyanakkor hozzátette, egy ilyen hiba tönkre kellene, hogy tegye vagy le kellene, hogy kapcsolja a robotpilótát is, és akkor a gép előbb-utóbb bele kell, hogy zuhanjon az óceánba.
A szakértő elmondta, az ACARS-rendszer nem közvetít minden esetben helymeghatározást, de hogy a hajtóművekről illetve a repülőgép állapotáról milyen adatok kerülnek a továbbított információ-csomagba, az az üzemeltető és a gyártók, jelen esetben a társaság, a Boeing és a Rolls-Royce megállapodásától függ. A WSJ indformációi szerint a Malaysia esetében a hajtóművek állapotáról, a gép pillanatnyi sebességéről és magasságáról küld a rendszer a Rolls-Royce számára adatokat, a pozíciójáról nem.
A WSJ információi szerint az, hogy a gép esetleg még további négy órán át a levegőben volt, az amerikai vizsgálókat, különösen a terrorelhárító szakembereket abban a teóriában erősíti meg, hogy valaki vagy a pilóták közül, vagy a gépen lévő más személy szándékosan kapcsolta le a 777-es transzponderét, hogy ezzel akadályozza meg a gép további repülésének követését, detektálását.
A lap szerint tehát a további négy órás repülés hatalmasan kiterjesztené a gép utáni kutatás lehetséges helyszínét egy mintegy 2200 tengeri mérföldes sugarú körre, az eltűnés pontjától számítva északon Kína középső részéig, nyugaton Pakisztánig, délen Ausztrália északnyugati részéig. Hogy érzékeltessük, mekkora területről van szó: ha ezt a 2200 mérföldes kört Budapest körül rajzolnánk, az északi pereme már jóval Norvégia felett a sarkvidéken, déli vége a Szahara legdélibb határvidékén, nyugati legtávolabbi pontja pedig az Azori-szigeteknél lenne.
Az Aviation Herald biztonsági portál ugyanakkor azt jelentette, hogy Kuala Lumpurban a malajziai közlekedési miniszter egy sajtóértekezleten azt mondta: az utolsó ACARS-adatcsomagot a gépről körülbelül hét perccel azelőtt vették, hogy a géppel megszakadt a kapcsolat, tehát gyakorlatilag cáfolta a WSJ értesülését a további négy órányi repülésről. Hasonlóképp állította a Malaysia Airlines képviselője a CNN-nek, hogy az ACARS-adatokat a kapcsolat megszakadása előtt sugározta utoljára az automata a gépről. A Rolls-Royce illetékesei elzárkóztak bármiféle nyilatkozattól, mondván, folyamatban lévő vizsgálatról van szó.
A malajziaiak cáfolatait sokan azért kezelik fenntartásokkal, mert a malajziai légierő főnöke korábban ugyancsak tagadta, hogy a gépről a kommunikáció megszakadása után bármiféle elsődleges radarjelet rögzítettek volna, majd később kiderült, feltehetően mégis voltak ilyen radaradatok, bár kétségtelen, nincs bizonyíték arra, hogy a katonai radarok valóban az eltűnt járatot látták az eltűnés helyszínétől több száz mérföldnyire nyugatra.
Mindeközben kiderült, hogy a Kína által közreadott műholdfotók alapján beindított újabb kutatás sem hozott eredményt. A fotókon három nagyobb tárgy képe tűnik fel a tenger felszínén lebegve, de a képek felbontása nem elég ahhoz, hogy egyértelmű legyen, egyáltalán repülőgép darabjairól van-e szó: mindenesetre a megjelölt zónába küldött vietnami hajók megint csak nem találtak semmit.
A Boeing cáfolja, hogy a Malaysia gépének bármi köze lenne ahhoz a légialkalmassági direktívához, amit a szövetségi légügyi hivatal a múlt héten bocsátott ki egyes 777-esekkel kapcsolatban. Az üzemeltetőknek azokat a gépeket kell megvizsgálniuk, amelyekre egy bizonyos műholdas kommunikációs antennát szereltek, mert ennek az antennának a tövében jelentkeztek korrózió jelei illetve hajszálrepedések a borításon. A Malaysia eltűnt gépére azonban nem szereltek ilyen berendezést, a gép nem volt érintettje az FAA direktívájának.
Tony Tyler, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, a IATA igazgatója a légiközlekedés tavalyi adatait közreadó tájékoztatója keretében szót ejtett a 370-es járatról is, hangsúlyozva, hogy a szövetségnek nem profilja sem a szabályozás, sem a baleseti kivizsgálás. Ugyanakkor a IATA tagjaival kész bármiféle megoldást, tanulságot felhasználni a légiközlekedésben, ami ennek a járatnak a sorsa kapcsán felszínre bukkan.
Mindeközben a Malaysia Airlines megváltoztatta a Kuala Lumpur-Peking járatszámát: a (sokat emlegetett és a tragédiához kapcsolódó) 370-es helyett az éjszakai gép a 318-as, Pekingből vissza a 319-es számot viseli, a de a kiadott menetrendi értesítő szerint továbbra is egy 777-200-as repüli a járatot.
Tyler leszögezte: a repülés biztonságos iparág, naponta kilenc millió ember utazik repülőgépen, minden percben hatezren foglalják el helyüket a gépekben, amelyek percenként hetvenezer kilométert repülnek. A biztonság az iparág első számú prioritása, de olykor bekövetkezhet egy tragédia, ami viszont arra készteti az egész iparágat, hogy tovább javítson a tevékenységén.