Csang Po-nan, a kínai űrhajóprogram vezető tervezője “nagyon inspirálónak” nevezte a vasárnap hét Oscar-díjat is elnyert Gravitáció című filmet, és elárulta, hogy néhány ötletet is kapott a produkciótól.
Míg az amerikai űrhajósok a film októberi bemutatója után üdvözletükben Alfonso Cuarón munkájának gyengéire is rámutattak, a világ másik végén élő kollégáik csak az elismerés hangján szóltak a közönség körében is világszerte nagy sikert aratott űrdrámáról – fogalmazott csütörtökön a The Hollywood Reporter.
Csang Po-nan, a kínai űrhajók vezető tervezője nemcsak rendkívül szórakoztatónak találta a filmet, de egyenesen azt állította, hogy számára “nagyon inspiráló” is volt.
A Gravitációban a Sandra Bullock által alakított űrhajós a Tienkung kínai űrállomáson talál menedéket, és a Sencsou űrhajó fedélzetén tér vissza a Földre. Ezeket a jeleneteket véleményezve Csang elmondta: “a kínai űrállomáson és űrhajón játszódó részek nagyrészt a képzelet szülöttei, de merítettem néhány ötletet belőlük”.
Amikor az elpusztult NASA-űrhajóról menekülő Bullock megérkezik a kínai űrállomáshoz, nehezen sikerül bejutnia. Csang elárulta, hogy jelenleg szinte lehetetlen egy ilyen esetben kívülről bejutni az állomásra, de hozzátette: “szerintem, amikor majd javítunk a terveken, gondolnunk kell arra is, hogy veszély esetén gyorsabban és könnyebben lehessen bejutni az űrállomásra”.
A tervező arról is beszélt, hogy a film nyomán az űrhulladék kérdését is újból előveszik. A Gravitációban ugyanis láncreakciót indít be, amikor egy hulladékdarab eltalál egy orosz műholdat: a Föld körül keringő egész sor objektum esik darabjaira és okoz apokalipszist az űrben. Ennek fenyegető veszélyére egyébként a tekintélyes asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson is figyelmeztetett korábban.
“A Gravitáció nemcsak az űr szépségét ábrázolja, de a veszélyeit is. Az ember részvételével zajló űrprogramok nagyon kockázatosak” – hangsúlyozta Csang, aki nem titkolta: az űrfilmek toplistájának csúcsán nála Cuarón filmje áll.
A tudós egyúttal azt is megosztotta, mennyire örül annak, hogy egy külföldi alkotásban megjelent a kínai űrprogram. “Jó reklám nekünk” – mondta.
Je Pej-csien, a Csang’o-3 kínai űrszonda Hold-missziójának egyik vezető tudósa szintén örömét fejezte ki az űrkutatásról szóló alkotás sikere miatt. “Egy ilyen film hatékony és szép módja annak, hogy az átlagnéző befogadja a bonyolult űrtudományt” – vélekedett.
Cuarón tavaly, a film kínai promóciója során tagadta, hogy a Warner Bros. stúdióval készített produkcióban marketingcélokkal szerepelt volna a kínai szál. Mint emlékeztetett, már évekkel ezelőtt beleszőtte az általa írt forgatókönyvbe, egyszerűen azért, mert ez tűnt a legelfogadhatóbb verziónak.
“Amikor a forgatókönyv született, azokra az elemekre támaszkodhattunk, amelyek adottak voltak abban az időben: a Hubble-teleszkópra, a Nemzetközi Űrállomásra, a Tienkungra és a Sencsoura. Ezek voltak az űrben, és ez még jóval az előtt volt, mielőtt Kína vonzóvá vált volna a hollywoodi filmipar számára” – mondta a rendező a kínai sajtónak.